2017. szeptember 20. szerda

A diatomit szerepe a biogabona tárolásában

2013. október 7. hétfõ

Az idén jelentős a rovarkártevő fertőzöttség, ebben segíthet a diatomit. A diatomit hatásosságát több biogazdálkodó is kipróbálta és jelentős eredményeket ért el. A diatomit Magyarországon bányászott és forgalmazott termék.

Az utóbbi időben több ökogazdálkodó is megkeresett, hogy biogabonájukban jelentős mértékű a rovarkártevők elszaporodása. Hallottak valami diatomitról, mit tudok róla? A diatomitnak, vagy más néven kovaföldnek az ökológiai gazdálkodásban történő felhasználásának lehetőségéről a Biogazda füzetek (7.) „Kőzetek és ásványok az ökológiai talajjavításban” című kiadványban írtam. A biofüzet beszerezhető a Sárközy Péter Alapítványnál (2081 Pilicsaba, Wesselényi M. u. 10.; alginit@freemail.hu). Ebben szerepelnek Roszik Györgynek a kovafölddel történő terménytárolásról írt tapasztalatai is.

A diatomit használatát engedélyezi az EU 889/2008/EK rendelete. Az I. sz. mellékletben szereplő „kőzetliszt” alapján.

Diatomit

A kovaföld vagy diatomaföld fehér, laza, krétaszerű, gyakran finoman rétegzett, rétegzés mentén elváló tavi üledék, amely kovaalgák (Diatomeák) kovavázainak felhalmozásából keletkezett. 1 cm3 diatomitban 2-3 millió kovapáncél található.

Kovaföldtelepeink a miocén vulkanizmussal kapcsolatos magmatitok süllyedékeiben kialakult melegvizű tavakban képződtek a Mátra, Tokaji-hegység, Börzsöny és a Mecsek hegység területén. Ezeknek az egykori melegvizű tavaknak dús diatoma tenyészetét részint a hőforrások, részint a szilikátok mállási oldatai tették lehetővé. Hasonló a dunántúli pulai, gércei, várkeszői, egyházaskeszői pliocén bazalttufa krátertóban alginittel együtt előforduló diatoma rétegek, valamint a nógrád-gömöri bazaltterületen Jelsőcön ugyancsak bazalttufa kráterben előforduló diatoma telep kialakulása is.

A diatomaföld 85-87%-ban SiO2-ből áll, 8-9% az izzítási vesztesége. Elsősorban ipari célra (szűrő-, hő- és hangszigetelő anyag, dinamitgyártás, szilikongyártás, olajfelitatás, műtrágya, növényvédőszer felitatás stb.) hasznosítják, de régóta ismert a mezőgazdasági célú hasznosítása is.

A nagy adszorpciós kapacitását kihasználva már a rómaiak gabonatárolásnál alkalmazták. Ugyancsak a gabonatároláshoz kapcsolódik a harmincéves háborúból fennmaradó történet is. Az úgynevezett fehér kőzetlisztet, az ún. „hegyilisztet”, a háború éhínséges idejében a liszt szaporítására használták.

Mivel az irodalmi forrás szerint „Ezt csinálják ma is Norvégia és Chile egyes vidékein, nem annyira szükségből, mint inkább babonából”, arra utalhat, hogy korábban sem a liszt szaporítására, hanem inkább a gabona, a gabonaőrlemények kártevőkkel szembeni megvédésére használták. A kovaföld ugyanis steril, poloska, patkány, egér nem telepszik meg benne.

A kovaföld pornak növényvédőszerként történő alkalmazásáról széleskörű szakirodalom található.

A kovafölddel történő terménytárolásról Roszik György az alábbiakat írta (Biokultúra 2007/3. p. 12-13.):

„A kovaföldet a betárolás során juttassuk a gabonahalmazra 3-5 kg/tonna mennyiségben. Az egyenletes elkeveredés kisebb tételeknél elérhető kézi adagolással is folyamatosan rászórva valamelyik betároló gépre vagy közvetlenül a halmazra. Az automatikus poradagolást 500 tonna termény tárolása esetén célszerű már kialakítani.

A porálarcot minden esetben viseljük, mivel a kovaföldszemcsék 5 mikrométer alatti méretűek, belélegzésük károsíthatja a felhasználó embert.

A kovaföld (diatóma-föld) hatását tekintve három irányban kifejtve éri el a rovarok elpusztítását:

• nedvességet von el, mert nedvszívó tulajdonságú,

• a légzőnyílásokba bejutva elzárja azokat,

• az ízeltlábúak ízületi mozgását teszi lehetetlenné.

A kovaföld nem káros a fogyasztókra, sőt jótékony hatású, amely hatás a termények felhasználása során az emésztőrendszerben jelentkezik; ma már kovaföld kapszulát is sok helyen árulnak. Így a termény felszínén lévő kovaföldet a biogazdák ingyen adhatják a vásárlóiknak, amelytől egészségesebbé válhat a bio késztermék.

Előfordul, hogy bekövetkezik egy rovarfertőzés, ekkor el kell végeznünk az áttárolást, takarítást és a kovaföldes kezelést, Ilyenkor a por kijuttatására alkalmas motoros permetezőt szoktuk használni jól eloszlatva a port, és a mennyiséget pedig kétszeresére célszerű növelni. Tapasztalni fogjuk, hogy a rovarok 1 héten belül elpusztulnak és a gabonahalmazból rostákkal kiválaszthatók. A tudatos terménytárolás és gondos gazdálkodás része munkánknak, a folyamatba épített ellenőrzés és visszacsatolás – dokumentáltan – megfelel a legkorszerűbb és általánosan elfogadott minőségbiztosítási rendszerek elvárásainak. Az auditorok is ezt elfogadják, ennek része a leírt védekezési módszer, amivel megerősíthetjük fogyasztóink bizalmát.

A megelőzés és a beavatkozás általánosan alkalmazható módszere a kovaföldes kezelés a biogazdálkodásban, igazán csak akkor hatékony, ha a többi raktározási feladat részeként, rendszerbe foglalva végezzük. A szerző Vil van Eisden tanácsára kezdte alkalmazni a kovaföldet 1998-ban, üzemszerű körülmények között.”

Talajjavító anyagként történő alkalmazása kevésbé ismert. A Zeovita zeolit és kovaföld keverékből álló földkeverék esetében a kovaföld nagyon jó folyadékmegkötő és felszívó képessége, valamint a zeolit kitűnő adszorpciós képességének együttes hatása jelentkezik.

A jövőben a mezőgazdaságban várhatóan szélesebb körben válik ismertté és keresetté a kovaföld, melyet hazánkban Erdőbényén és Szurdokpüspökiben bányásznak.

Az erdőbényei kovaföldet termelő és forgalmazó EDIAFILT Kft. szerint:

„A szilícium-dioxid kovasavként van jelen a növények, az állatok és az emberek szöveteiben is, amely erősíti a növényt, így még ellenállóbbá teszi őket a gombás támadásokkal szemben. A magas szilícium-dioxid tartalom miatt a növény kevésbé lesz ízletes a rovar számára. A szilícium-dioxid, a kalciumhoz hasonlóan erősíti a sejtfalat, melynek eredményeként a növényünk erős és termékeny lesz. A szilícium-dioxid gazdagítja a szénhidrátszintet, ennek következtében az illatukat (ízüket). A kovaföld a természetes és amorf szilícium-dioxid gazdag forrása.


Oxidos összetétel (%)

SiO2 76-87

Al2O3 3,8-8,2

Fe2O3 0,1-1,5

TiO2 0,1-0,3

MnO 0,05-0,08

MgO 0,3-0,7

Na2O 0,1-0,3

K2O 0,1-0,3

CaO 0,1-4,1

Nyomelemek <0,05%


A kovaföldben lévő szilícium-dioxid nem helyettesíthető trágyával. A talajnak több mint 100 ppm növény számára elérhető szilícium-dioxidot kellene tartalmaznia az optimális termelékenység elérése céljából. A kovaföld, amely minimum 75% amorf szilícium-dioxidot tartalmaz, biztosíthatja ezt és a szükséges nyomelemeket is.

Használják nyers formában golf- és sportpályákon, extenzív tetőkerteknél és nagyobb kertek kialakításánál. A talaj porhanyósítására és vízfelszívó képességének növelésére használják, szem előtt tartva a növények egészséges gyökérrendszerét.

Felhasználási javaslatok:

Kovaföldadagolás a talajhoz elősegíti a növények egészséges növekedését. A kovaföld bonyolult szerkezete segíti nyitva tartani a talaj pórusait és elősegíti a vízutánpótlást a gyökerekhez, visszatartva és engedve a nedvességet, amikor szükség van rá, továbbá oxigéndússá teszi a talajt és segíti fellazítani a kemény, agyagos földet és nem utolsó sorban csökkenti az öntözés költségeit.

Rovarirtóként is ajánlott. Permetezze szántókra és legelőre, használjon 6-18 kg hektáronként (6-10 kg szélcsend idején). Szórja eső után, permetező öntözéssel, vagy erős harmat után, hogy jobban tapadjon a levelekhez. Permetezze a növényre a talajtól felfelé, amely így befedi a levelek szárát, tetejét és alsó részét, a fatörzset és szórja köré a földre. Ez megakadályozza a különböző gyümölcslegyek, hernyók és bogarak (lárvaalakban) vándorlását.

Használható még levéltetű, üvegházi molytetű, atkák, tücsök és más rovarok irtására is. Használhatja házon belül, a melegházban, biokertészetekben vagy a kertben gyümölcsökre, zöldségekre, virágokra.

Fiatal növényeknél 1,7 kg, nagyobb növényeknél 4 kg/ha mennyiség már eredményes. A leghatékonyabban harmat vagy eső után használható.

Tárolt növényi őrlemények esetén adjon 3-5 kg kovaföldet minden tonna őrleményhez, ahogy beteszik őket a tárolóhelyre, így a kovaföld kiirt minden bogarat, ami jelen van és megvédi az őrleményt a további rovarinváziótól. A bogarak nem tudnak immunissá válni ellene, mivel a mechanikus hatását megtartja.

A kovaföld talajkezelésre használható a földfelszínére kiszórva, vagy a talajba bedolgozva, ilyenkor a javasolt dózis 2 tonna/hektár.” (Biokultúra 2008/4.)

Dr. Solti Gábor