2017. november 24. péntek

Párbeszéd a hazai ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért

2014. február 7. péntek

2014. február 6.-án Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM), az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében, mintegy 120 fő részvételével tartották meg a „Párbeszéd a hazai ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért” című szakmai rendezvényt az ökológiai gazdálkodás aktuális kérdéseiről, a Nemzeti Ökológiai Gazdálkodási Akciótervről, a 2015-től várható új agrártámogatási és intézményi rendszerről, az Európai Unió új biorendelet tervezetéről és mindezek várható ágazati hatásairól. A rendezvény célja a szakpolitika most zajló tervezési eseményeinek szélesebb körű megismertetése, ezen folyamatok kedvező irányú befolyásolása, az ökológiai gazdálkodás szakmai álláspontjának és érdekeinek összefogott megfogalmazása és megjelenítése volt. A programban a szakhatóságok mellett szerepet kaptak a civil szervezetek is. Az alábbiakban dr. Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) elnökének hozzászólását idézzük.


„Tisztelt Résztvevők!

Legelőször is köszöntöm Dr. Drexler Dórát névnapja alkalmából.

A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) felelősségteljesen szívén viseli a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét. Már 2012 februárjában addig nem látott látott részvétellel, a várt 100 fő helyett 450 fővel megrendezett, „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” című konferenciáján egy előadói asztalhoz ültette a hazai biokultúra, ökogazdálkodás civil és szakmai, illetve ellenőrző szervezeteit. A rendezvény súlyát dr. Fazekas Sándor miniszter úr fővédnöksége, részvétele és előadása adta meg. Akkor sokunkat bizalommal, reménykedéssel töltöttek el szavai, miszerint „Az agrárkormányzat határozott szándéka, hogy kiemeljük a kátyúba ragadt szekeret és céltámogatásokkal növeljük azoknak a mezőgazdasági területeknek a nagyságát, amelyeken biogazdálkodást folytatnak a termelők, a gazdák.”

A szavakat tettek is követték. A minisztérium stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségével, a miniszter úr fővédnöke, előadója volt Piliscsabán a IX. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésnek, ugyanott első aláírója a BioChartának, támogatója a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének. A minisztériumi szakmai egyeztetésre meghívást kaptak azok a szervezetek, melyeket korábban inkább páriáknak tekintettek, mint partnernek. A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése, munkatársai számos alkalommal tettek hitet az ökológiai támogatása mellett, a civil és szakmai szervezeteket partnerként vonták, vonják be a döntéshozatalba.

Megjelent az ökológiai gazdálkodást és ellenőrzést szabályozó új rendelet (34/2013. (V.14.) VM rendelet). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jelenteti meg az egységes szerlistát. A minisztérium elkészítette a „Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020)” c. dokumentumot. Szigetszentmiklóson, 2011 őszén megtörtént a nagybani piac alapkőletétele.

Sajnos azonban a nyilvánvaló eredmények mellett, még mindig elég erősek azok az erők, amelyek abban érdekeltek, hogy az ökogazdálkodás kátyúba ragadt szekere ott is maradjon. A 2012-es gödöllői konferencián, a válságból történő kilábaláshoz megfogalmazott javaslataim közül sajnos csak egy-két, az is csak részleteiben valósult meg. A lényeges, a megújulást akadályozó problémákat a szőnyeg alá söpörték. Bár sok pozitív lépés született, az ökológiai gazdálkodás válsága továbbra is megmaradt.

Ezért is aktuális a jelenlegi konferencia. Az ÖMKi újra megszólította a minisztérium, az ökológiai gazdálkodás, a biokultúra mozgalom személyeit, szervezeteit egy párbeszéd lefolytatására.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) újra és újra megfogalmazza a javaslatait és azokat eljuttatja a minisztériumba. A 2013. szept. 6-án megfogalmazott gondolataim ma is aktuálisak:

  1. Végre nyíltan szembe kellene nézni a hazai ökogazdálkodást másfél évtizede kísérő válsággal. Fel kell tárni a válság okait és bátor, helyes döntéssel megtenni a szükséges lépéseket.
  2. Tovább kell folytatni az együttműködést a civil szervezetek és az agrártárca között.
  3. Önálló ökogazdálkodási szervezeti egységet, főosztályt kell létrehozni a VM-ben.
  4. Létre kell hozni egy országos ökogazdálkodási tanácsadó testületet a minisztériumon belül.
  5. Az ökológiai gazdálkodás és a biokultúra mozgalomban elkerülhetetlen az egyes szereplők (minisztérium, NÉBIH, érdekvédelmi szervezetek, szövetségek, egyesületek, alapítványok, ellenőrző szervezetek, vállalkozások) szerepének szétválasztása, összeférhetetlenségének megszüntetése.
  6. Szükséges a hatóságok részéről olyan adatszolgáltatási rendszer kidolgozása, a gazdálkodók és ellenőrző szervezetek részéről olyan adatok bekérése, mely hiteles képet nyújt a hazai ökogazdálkodás valós helyzetéről, kereskedelmi viszonyairól, ökonómiájáról.
  7. Biztosítani kell az ökológiai gazdálkodásba történő folyamatos belépést, a támogatási rendszer felülvizsgálatát.
  8. Ökogazdálkodást segítő oktatási rendszer; oktatási, szakképzési, szaktanácsadási szakmai kiadványok, jegyzetek, folyóiratok, tankönyvek, filmek, CD-k, DVD-k, honlapok egységes szerkezetben, koncepcióban történő kiadása.
  9. Az ellenőrző szervezetek állami felügyeletének újraszabályozása az ökogazdálkodás megújítása érdekében.

10. Ökogazdálkodási akcióterv, cselekvési program bevezetése, megvalósítása.

11. Kárpát-medencei öko-hálózatok közötti szakmai együttműködés létrehozása. (NSKI, KÖSZ, ÖMKi).

12. A szakma etikai kódexének megalkotása, minden szereplő részéről történő elfogadása.

13. A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége kezdeményezi a három ökogazdálkodási szövetség együttműködését, a több mint 100 civil szervezet összefogását.

 

Magyarországon, 2014 elején 114 olyan civil szakmai szervezetet tart nyilván az illetékes bíróság, melyeknek preambulumában a biokultúra, biogazdálkodás, ökogazdálkodás, mint céltevékenység szerepel. Ezeket nem összegründolták, hanem elkötelezett, a biomozgalomért, az ökológiai gazdálkodásért, a környezeti állapot megőrzéséért, az egészséges táplálkozásért önként, ellenszolgáltatás nélkül dolgozó, tevékenykedő személyek hozták létre és működtetik. Óriási szellemi, erkölcsi bázis van ezeknél a szervezeteknél.

Őket nem kirekeszteni kell, hanem bevonni a közös munkába. Ha az ökogazdálkodás kátyúba ragadt szekerét ennyi szervezet több száz vagy ezer tagja fogja megpróbálni kihúzni, akkor sikerülni fog.

A civil szakmai szervezetek csak javaslatokat tudnak megfogalmazni. A döntés kormányzaté, hogy megfogadja-e a tanácsokat, megvalósítja-e a javaslatokat.

A KÖSZ nyitott az együttműködésre és felelősséggel teljesíti a minisztériummal kötött stratégiai partnerségben vállalt kötelezettségeit.

Köszönetünket fejezzük ki dr. Drexler Dórának és az ÖMKi csapatának, hogy újra fórumot biztosított a párbeszédnek.”

Dr. Solti Gábor