2024. március 19. kedd

Kárpát-medencei BioCharta

chartafot.jpgPreambulum

A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban és a gazdaságban. Európa szíve, a Kárpát-medence olyan ökológiai értékekkel van megáldva, melyek megóvása az itt élő népek közös felelőssége. A Kárpát-medencében működő bio- és ökogazdálkodó szervezetek sokat tehetnek a régió környezetének jobbá tételéért, a fenntartható gazdálkodás sikeréért és az eljövendő nemzedékek jogainak biztosításáért.

Szándéknyilatkozat

Minden embernek joga, hogy megismerje a természetet, a társadalmat és önmagát, mindent, amit tudni lehet, s joga, hogy a világ részeként mindezt formálja. Az emberiség újabb és újabb nemzedékei nem nélkülözhetik az elődeik által felhalmozott tapasztalatot és tudást. Az éghajlatváltozás, a géntechnológia elterjedése a mezőgazdaságban vagy az éhezés egy-egy olyan környezeti, gazdasági és szociális kihívás az egész bolygóra nézve, amely sürgős cselekvést követel. Magánszemélyként, munkaadóként vagy alkalmazottként, politikai szereplőként, fogyasztóként és szülőként mindannyian felelősek vagyunk a jelenkor megoldandó ökológiai problémáiért. A BioCharta aláírói vallják, hogy sokat tehetnek a fenntartható fejlődésért, törekszenek a Kárpát-medence GMO-szennyezettségének megakadályozására és a régió versenyképességének növelésére a mezőgazdaság, valamint a környezetvédelem területén. Közös fellépésük bizonyítékaként aláírják a BioChartát, amely összhangban áll az Európai Unió Környezetvédelmi Akcióprogramjának elveivel és prioritásaival, melyek az éghajlatváltozás megelőzése és ellensúlyozása, a természet védelme, a környezethez és az egészséghez kapcsolódó problémák kezelése, a természeti erőforrások megóvása és a hulladékkezelés.

A BioCharta célja

Az ember és természeti környezete, elsősorban tekintettel a Kárpát-medence régiójára, harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztése, és az ezzel foglalkozó személyek, szervezetek tevékenységének összehangolása, így különösen:

a) A Kárpát-medence, mint földrajzi, földtani, vízrajzi, ökológiai és kulturális régióban élő emberek és természeti környezete harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztése;

b) a Kárpát-medence országaiban tevékenykedő ökogazdálkodási, biokultúrális szervezeteinek összefogása, és e szervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete, védelme az egyes országok és az Európai Unió előtt;

c) a Kárpát-medence GMO-mentességének biztosítása.

 .