2017. november 20. hétfõ

Beszámoló a TERRA’S 10. Nemzetközi Biotermék Fesztiválról

2014. november 11. kedd

A jövőre alapításának 25. évfordulóját ünneplő TERRA’S 2014. október 29-én és 30-án rendezte meg Szabadkán, a Szabadegyetemen a 10. (jubileumi) Nemzetközi Biotermék Fesztivált („10. BioFest”).


X._Biofest_-_kiadvany_borito_SCAN_001_JPG_vagva.jpg

A 10. BioFest alapgondolatai

Az idei rendezvény Szerbia organikus gazdálkodásának az EU-csatlakozási folyamatának a jegyében zajlott. Erről a szervezők a rendezvényre készített kiadványukban így írtak (12-14. old.):

„A mai világnak szembesülnie kell a megosztott felelősséggel és annak szükségességével, hogy összehangolja az emberek szükségleteit a természet kapacitásával, továbbá kötelessége megőrizni a forrásokat a jövő nemzedékek számára is. Az intenzív mezőgazdasági termelést, mely negatív hatással van a környezetre, elengedhetetlen felcserélni olyan termeléssel, mely nem bontja meg az agroökoszisztéma egyensúlyát, ugyanakkor biztosítja a minőséges élelmiszertermelést.

Gazdaság, Társadalom és Környezetvédelem

A természeti erőforrások fokozott kiaknázásából és a környezet károsításából adódó problémákra a válasz egy hosszútávú fenntartható fejlődési koncepció megteremtésében rejlik, mely három pilléren nyugszik: gazdaság, társadalom és környezetvédelem, mely Szerbiában, többek között, különböző helyi és köztársasági szintű stratégiák, programok és akciótervek elfogadása által lett meghatározva.

Ezekben az organikus gazdálkodást, mint etikailag elfogadható, ökológiailag tiszta, társadalmilag igazságos és gazdaságilag jövedelmező mezőgazdasági termelésre törekvő gazdálkodási rendszert, hazánk gazdasági fejlesztési lehetőségeinek egyikeként ismerték fel.

Szabadka egyike azon kevés városoknak, melyek rendelkeznek az organikus termelés fejlesztésének Akciótervével, mely a TERRA’S Egyesület kezdeményezésére a helyi önkormányzat támogatásával, valamint az Organic Control System – OCS, a Szabadegyetem, a szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat és más releváns intézmények szakembereinek közreműködésével készült el. Ez a dokumentum jó útmutatóként szolgál hazánk EU-csatlakozási folyamatában, továbbá a külföldi befektetők vonzásában a helyi közösség szintjén.

Szerbia 2009-ben folyamodott EU-tagságért, három évvel később pedig megkapta a tagjelölti státuszt. Az egyik olyan terület, ahol jelentős módosításra van szükség az a mezőgazdasági ágazat. Európa közös agrárpolitikája (KAP) számos mezőgazdasági termék piacát és mechanizmusát szabályozza.

Ki kell emelni, hogy az EU tavaly megreformálta mezőgazdasági politikáját, a fejlesztési prioritások meghatározása révén – ezek a zöld mezőgazdaság felé fordulás, a kutatás és újítás ösztönzése, az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az ökoszisztémák jobb megőrzése.

Tekintettel arra, hogy Szerbia még mindig nem EU-tag, nem részesülhet pénzügyi támogatásban és szubvencióban a KAP különböző pillérein keresztül. Azonban, mivel az európai integrációs folyamatban van, hozzáférése van az IPA alapokhoz, melyet már elindítottak. Az IPARD-ot a KAP második pillére alkalmazásának előfutáraként lehet tekinteni, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy javítsa az élet- és munkakörülményeket a tagjelölt országok vidéki területein, valamint hogy azokat az Európai Unió szintjére emelje.

Az EU bővítésének hatása a mezőgazdaságra

A gazdák félelmei az EU-bővítés mezőgazdasági ágazatra gyakorolt előnytelen hatásával kapcsolatban – mint amilyenek a gazdaságok bevételének csökkenése, a piacon keletkező kedvezőtlen változások és a termékek minőségével kapcsolatos problémák – alaptalanok voltak. Ellenkezőleg, a termelők jövedelme növekedett, a mezőgazdasági termékek belső piaca jól működik, a fogyasztóknak pedig szélesebb választék áll rendelkezésükre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelők a bővítési folyamat egyik legérdekeltebb résztvevői, ugyanakkor azonban a legkritikusabbak is.

Az organikus gazdaság jogi kereteinek a megteremtése, valamint az organikus termékek jelölése az EU-ban a 2092/91 számú Rendelet elfogadásával kezdődött. A Tanács rendeletei felismerik az organikus termelést az ökológiai integrációk és fenntartható fejlődési stratégiákban a Közös Agrárpolitika keretében.

Az európai jogszabályok folyamatos változtatása és módosítása eredményeként az előírások mára kimondottan terjedelmesség és összetetté váltak. Az eredeti Rendelet rendkívül fontos volt, mert előírja azokat a minimális EU szabványokat, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy organikus termékeket vásároljanak az EU bármely országában tudván, hogy azok megfelelnek az azonos minimális követelményeknek. Lehetőséget nyújtott arra, hogy az EU-tagállamok kormányai és a magán tanúsítványozó szervezetek önállóan bevezessenek szigorúbb szabványokat is, amennyiben úgy tartják szükségesnek.”

Szerbiában megalkották az organikus mezőgazdaság EU-konform jogi kereteit (15-17. old.):

„A TERRA’S Egyesület által kezdeményezett első, organikus termelésről szóló Törvényt 2000-ben fogadták el Szerbiában (”JSZK Hiv. Lapja”, 28/2000 sz.) és ezzel megteremtették az organikus termelés alapjait, 2011-ben pedig megkezdődött a legújabb Törvény alkalmazása (”SZK Hivatalos Közlönye, 30/2010 sz.) mellyel egyidőben elfogadták az organikus termelés ellenőrzésére és tanúsítványozására, valamint az organikus termelés módszereire vonatkozó Szabályzatot is (”SZK Hivatalos Közlönye, 48/2011 sz.).

2011 júliusában elfogadták az organikus termelés ellenőrzésére és tanúsítványozására, valamint az organikus termelés módszereire vonatkozó Szabályzatot (”SZK Hivatalos Közlönye, 48/2011 sz.), az organikus termékek behozatalára és értékesítésére vonatkozó Szabályzat pedig még a kidolgozás fázisában van. Az új törvénnyel összhangban, 2011-ben az akkori Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium keretében létrehozták a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságához tartozó organikus termelésben illetékes szervet. A szerbiai és EU-s jogszabályok teljeskörű harmonizációs folyamata az organikus termelés területen még mindig nem fejeződött be.

A Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért – GIZ már évek óta különböző módon támogatja az organikus termelés fejlesztését Szerbiában. A nagy siker több mint két éves intenzív előkészületek után következett be, amikor is 2013. június 21.-én az Európai Bizottság feltette az elismert egyenértékű ellenőrző szervezetek listájára az Organic Control Sístem Kft. hazai ellenőrző szervezetet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetővé vált az organikus termékek közvetlen kivitele és forgalmazása Szerbiából az EU piacára további dokumentumok és behozatali engedélyek nélkül.

Az EU jogszabályaival összhangban, az élelmiszer akkor jelölhető ”organikus” jelzéssel, ha a mezőgazdasági összetevők legkevesebb 95%-a organikus. A csomagolt organikus élelmiszerek gyártói 2010 óta használják az EU-s organikus logót, mely biztosítja a tisztességes konkurenciát a piacon és természetesen a fogyasztók védelmét. Az EU-ban az az élelmiszer nevezhető organikusnak, még ha területén kívülről is származik, melyet az Európai Bizottság által jóváhagyott ellenőrző szervezet tanúsítványozott.

Az organikus jelzés azt jelenti, hogy:

    • A termelés tiszteletben tartja a természet törvényeit és a gyártás fenntartható módon történik;
    • Az ellenőrző szervezetek évente egyszer ellenőrzik az organikus termékek gyártóit azzal a céllal, hogy biztosítsák az organikus termelés össz szabályának tiszteletben tartását;
    • Az állatokat a gazdaságban szabadon és az állatok jólétét szolgáló feltételekkel összhangban tartják;
    • Genetikailag módosított organizmusok nem megengedettek;
    • A gyártási nyersanyagok többségének a gazdaságból kell származnia, a helyi erőforrásokat és tudást felhasználva.

Az ”organikus” kifejezés a termelés bizonyos követelményeire vonatkozik, így az élelmiszerpiac specifikus szegmensére is. Amennyiben el akarjuk érni ezt a szegmenst az EU-ban biztosítani kell, hogy a termékek megfeleljenek az organikus termelés követelményeinek. Emellett eleget kell tenni az élelmiszer biztonság integrált megközelítésének is, melyet az Európai Unió írt elő és amelynek célja biztosítani a magas szintű élelmiszer-biztonságot, továbbá az állatok és növények egészségét, mégpedig megfelelő felügyelet és a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett.

Lépések melyeket az exportőrnek meg kell tennie az organikus termék sikeres értékesítéséért az EU piacán:

    • Ellenőrizni, hogy az élelmiszerek előállítási módszerei megegyeznek-e / ekvivalensek-e az EU által előírtakkal;
    • Ellenőrizni az illetékes minisztériumban, hogy a termék megkapta-e az ”organikus” tanúsítványt az elismert ellenőrző szervtől;
    • Ellenőrizni, hogy az organikus termékek megfelelően vannak-e megjelölve;
    • Az exportőrnek ismernie kell az organikus termelést szabályzó EU-s jogszabályokat.

Ezért az organikus termékek Európai Uniós importja, illetve Szerbiai exportja kizárólag az Európai Bizottság által elismert ellenőrző szervezet által kiadott tanúsítvány csatolása mellett lehetséges.

Fennmaradni a piacon, illetve versenyképesnek lenni

A versenyképesség a prosperitás megszerzését jelenti. A vállalatok, illetve gazdák nem születnek prosperitással, meg kell harcolniuk érte. Annak érdekében, hogy versenyképesek legyenek a piacon új versenyelőnyöket kell kiépíteniük. Erre olyan organikus termelés képes mely folyamatos oktatást és tökéletesítést követel.

A mezőgazdasági termelőkre szüksége van az organikus mezőgazdaságnak, mint az adott termelési mód fejlesztésének jövőbeni hordozóira, továbbá mint termelőkre, akik előrelendítik ezen termelési mód fejlesztési technológiáit.

Az EU-s trendek a fiatalok egyre nagyobb érdeklődését mutatják az organikus mezőgazdaság iránt, melyben elsősorban egészséges életmódot látnak, emellett pedig megélhetési lehetőséget is a vidéki területeken.”

 

A fesztivál programjai

A fenti gondolatokkal felvezetve, a fesztivál keretében megtartott nemzetközi konferencián a téma Szerbia ökogazdálkodása volt az uniós csatlakozás tükrében. A 10. BioFest résztvevői emellett számos további programon vehettek részt.

A BioFest 10 éves jubileumáról egy fényképkiállítással emlékeztek meg a szervezők.

A biotermék-kiállításon a bio minősítésű mezőgazdasági termékeket, feldolgozott/késztermékeket, növényvédő és talajjavító szereket, vetőmagokat, palántákat, illetve ezek forgalmazóit tekinthették meg az érdeklődők. A biotermékeket meg is lehetett kóstolni.

Szabadka város vezetése régóta a Terra’s Egyesület, illetve a környezetvédelem, az egészséges életmód és az ökológiai gazdálkodás elkötelezett támogatója – az idei BioFesten a nagyközönség számára ismeretterjesztő, oktató jellegű előadásokkal és a város civil szervezeteivel való további együttműködési lehetőségekről, konkrét projektekről szóló, azokat bemutató programokkal járult hozzá a rendezvény magas színvonalához és rangjához.

Nem utolsó sorban a szervezők biofarm látogatási lehetőséget is biztosítottak a részvevők számára.

 

A KÖSZ beszámolója

A tanácskozás levezető elnöke Prof. Dr. Tomislav Sudarevič, a Terra’s Egyesület elnöke volt.

Az október 29.-i, ünnepélyes megnyitón a Terra’s Egyesületet a minisztérium és a városvezetés részéről is köszöntötték, megköszönve eddigi és jövőbeni munkáját, tevékenységét és a BioFest immáron tízedik alkalommal történt megrendezését, megtartását.

 

Dr. Solti Gábor, mint a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) elnöke, a nemzetközi konferencia egyik díszvendége volt, és ünnepélyes keretek között köszöntötte a X. BioFest fesztivál résztvevőit. Köszöntőjében méltatta az 1990-ben alapított Terra’s Egyesület elmúlt tíz évben elvégzett munkájának eredményeit, kiemelve az iskolás kor előtti gyermekek bio étkeztetési programját, aminek ötletgazdája a Sárközy Péter Alapítvány által 2013-ban Sárközy Péter Emlékéremmel kitüntetett Prof. Dr. Tereza Horvat Skenderovič.

Beszédében elmondta még, hogy Szerbiának az organikus gazdálkodás szempontjából legeredményesebb része a Vajdaság, ezen belül is a Szabadka és Magyarkanizsa környéki terület. E két város vezetőit minden elismerés megillet, hiszen példamutató módon támogatják a térség ökogazdálkodásának fejlődését, illetve a helyben megtermelt bioélelmiszer itt történő fogyasztását.

Örömmel szólt arról is, hogy a KÖSZ legaktívabb tagjai a Terra’s és a Magyarkanizsai Agrárunió, mely elsősorban Bödő Kálmán alelnök és Tereza Horvat Skenderovič professzor asszony érdeme.

Dr. Solti Gábor a KÖSZ nevében felajánlotta, hogy a Szövetség romániai, szlovákiai és magyarországi tagjai átadják a saját EU-csatlakozási tapasztalataikat.

 

A fesztiválon adták át az év biogazdája és az év bioterméke címeket. 2014-ben Szerbia év biogazdája Predrag Koluvija lett. A biogazdasága 5 hektáron (ebből 1 ha-on fóliasátorban) termel biozöldséget. A 2014. év bioterméke Szerbiában a „Beyond d.o.o.” cég organikus füstölt tofuja lett.

 

A kitüntetések után Szerbia ökogazdálkodását Jelena Milič, a minisztérium ökogazdálkodásért felelős munkatársa ismertette. Szerbia ökogazdálkodása dinamikusan fejlődik. A 2010. évi 5 855 ha-ról 2013-ra 8 228 ha-ra nőtt – ez a mezőgazdaságilag művelt szerbiai területek 0,23%-át teszi ki. A gazdaságok számának növekedése hasonlóan dinamikus, három év alatt közel a tízszeresére, 137-ről 1 281-re nőtt.

Szerbia ökogazdálkodása (2010-2013)

Év

2010

2011

2012

2013

Ellenőrzött ökoterület (hektár)

5 855

6 335

6 340

8 228

Ökogazdaságok száma (darab)

137

323

1 061

1 281

 

A bioélelmiszerek kivitele 2012-ben 3,7 millió euró volt, mely egy év alatt a háromszorosára, 10,7 millió euróra nőtt. Az ellenőrző szervezetek száma 2014-ben 6 db volt. A szerbiai ökogazdálkodási támogatási rendszer jellegzetessége, hogy az ezt szabályozó rendelet szerint a tanúsítás költsége is támogatható. Létrehozták a nemzeti ellenőrző szervezetet, a „Serbia Organica”-t. Elkészítették a nemzeti ökológiai stratégiát, melynek kidolgozásában mintegy 40 fő vett részt. Az elfogadása jövőre, 2015-ben várható. Itt mondták el, hogy Szabadka városának van helyi öko akcióterve.

 

A szerbiai organikus termelés jelenlegi állapotának bemutatását egy olyan programblokk követte, melyben a további meghívott országok ismertették ökogazdálkodásukat.

 

Macedónia biogazdálkodását Olivera Bicikliski ismertette, aki előadásában elmondta, hogy országa az EU-csatlakozási tárgyalások előtt áll. A csatlakozás érdekében évente nemzeti programot készítenek. Macedónia ökogazdálkodásának főbb adatai:

- az ökoterület a 2005. évi 266 hektárról 2013-ra 3 168 hektárra növekedett, úgy, hogy 2011-ben már volt 6 581 hektár is:

Év

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ha

266

509

714

1 029

1 374

5 228

6 581

4 663

3 168

- a gazdaságok, az ökotermelők számának növekedésében hasonló tendencia volt tapasztalható – a 2005-ös 50 gazdaságról 2011-re 650-re nőtt, majd 2013-ban már csak 400 volt (De még ez a növekedés is elismerésre méltó!);

- a termékek 60%-a gabonaféle, az állatállomány 64%-a juh;

- az ellenőrző szervezetek száma 3 db (Balkan Biocert, Procert, Agrobio Cert).

Macedóniában 2009-ben fogadták el az első, ökogazdálkodást szabályzó törvényt, melyet 2011-ben módosítottak. Az ország elkészítette a 2014-2020-as időszakra szóló akciótervét. A támogatás mértéke a 2014. évre 1,5 millió euró. A támogatási rendszer tapasztalatai szerint, ha nő a támogatás, akkor nő az ökoterület, ha csökken a támogatás, akkor az ökoterület is csökken. Macedóniának önálló nemzeti öko logója van.

 

Horvátország ökogazdálkodását Ivan Miličevič, az illetékes horvát minisztérium képviselője mutatta be. Horvátországban 2013. év végén 40 640 ha (3,12%) ökoterület és 1 609 termelő és 97 kereskedő, feldolgozó vállalkozás volt. Az ökoterület az elmúlt évben 5 000 hektárral, mintegy 12%-kal nőtt. Amióta 6 évvel ezelőtt bevezették az ökogazdálkodás támogatását, az ökoterület fokozatosan nő. A támogatás feltétele, hogy 5 évig a rendszerben kell maradni. Ha egy gazdálkodó kilép, a támogatást vissza kell fizetnie. 2014-ben az ökológiai növénytermesztés 600 euró/ha támogatásban részesül, míg a konvencionális ennek csak a negyedében, 150 euróban. 2015-ben a rurális fejlesztésre még 100 euró támogatást adnak, így 700 euróra emelkedik a támogatás. (Megjegyzem, Magyarországon 2015-ben az ökogazdálkodásért támogatás nem fog járni.) Horvátországban az ökoterület főbb megoszlása: 20 000 ha szántó, 14 000 ha legelő, 3 000 ha gyümölcsös, 1 368 ha fűszer- és gyógynövény, 800 ha szőlő. és 165 ha zöldség. A prezentációban elhangzott, hogy a horvát bioszőlészek a leghűségesebb gazdák, közülük senki sem lépett ki. A biobor exportja 2 millió eurót ért el. A piacon igen keresett a biorepceolaj. A horvát minisztérium tisztségviselője pozitívnak ítélte meg Horvátország EU-csatlakozását az ökogazdálkodás fejlődése tekintetében.

 

Bosznia-Hercegovina Szerb államA Bosznia-Hercegovina területén lévő Szerb állam ökogazdálkodásáról Dragana Zec elmondta, hogy ott még csak a múlt évben, 2013-ban kezdték meg az ökogazdálkodást 20 termelővel.

 

Bosznia-Hercegovina ökogazdálkodását az ottani ökotermelők szövetségének az elnöke ismertette. Elmondta, hogy míg 2011-ben 1 700 termelőjük volt, addig ez a szám 2014-re 62 termelőre csökkent. A 720 ha ökoterületet a BIOCERT ellenőrzi és tanúsítja a biotermékeket. Büszkén szólt az 5 500 méhcsaládról és a bioméz kitűnő minőségéről, mely 2011-ben elnyerte a világ legjobb bioméze elismerő címet. Bosznia-Hercegovinában még nincsenek az ökogazdálkodást szabályozó rendeletek. A szövetség nem tudja országos szinten az ökotermelők akaratát érvényesíteni. Ugyanakkor biztató, hogy egy, jelenleg is zajló, Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti, határon átnyúló együttműködési projekt keretén belül 48 termelő vállalta, hogy hozzájárul az ellenőrzött ökoterület növeléséhez. A projekt mintegy 300 ezer euró támogatással valósul meg.

 

A „Balkánon kívüli” országokból Magyarország és Németország kapott felkérést előadás megtartására. Magyarországról dr. Roszík Pétert kérték fel, hogy ismertesse az ország ökogazdálkodását. Helyette végül Kanyó Zsolt tartotta meg az előadást – melyet, mint elmondta – aznap reggel kapott meg. Előadásában Magyarország öko adatai helyett csupán a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrző szervezet ellenőrzése alatt álló ökogazdálkodási területek adatait, illetve az ezekről az ellenőrzések során összesített adatokat ismertette. Pedig Magyarországon – több mint egy évtizede – még egy akkreditált ellenőrző szervezet működik, a Hungária Öko Garancia Kft. A két ellenőrző szervezet ellenőrzéséből származó összesített adatok mutatják Magyarország valós ökogazdálkodását. Németországból Amos Ramsauer, a Bioland projektmenedzsere, cégének bioélelmiszer beszerzésének problémáiról szólt. Nyugat-Európában egyre növekszik a bioélelmiszer iránti igény, melyet azok az országok nem tudnak kielégíteni. Azonban még mindig erős a behozatal Ukrajnából, Szerbiából, Horvátországból. Az előadás a biotermék-piacot a kereskedői szemmel próbálta bemutatni.

 

Este a Terra’s vezetése vacsorát adott a vendégek részére. (Itt, egy asztalnál ülve Szerbia egyik legismertebb biogazdaságának tulajdonosával, megismerkedhettem a biokereskedelem termelői oldalának problémáival is.)

 

Október 30.-án a fesztivál „Az ökológiai gazdálkodás – Etika, Ökológia és Egészség” című programpanellal folytatódott, majd a biogazdaságok megtekintésével zárult.  

 

Dr. Solti Gábor, 2014. november 10.


A rendezvényről készült fotók

A képeket Dr. Solti Gábor készítette.

 P1070159.JPG

P1070165.JPG

P1070169.JPG

P1070170.JPG

P1070174.JPG

 P1070175.JPG

 P1070176.JPG

 

További információk:

A 10. BioFest rendezvényről bővebb információk a Terra’s Egyesület honlapján olvashatók, szerb nyelven:

http://www.terras.org.rs/index.php?sadrzaj=terras/biofest/Biofest_10_2014.txt#content