2017. szeptember 20. szerda

A Kárpát-medence mezőgazdasági állapota és ökogazdálkodása

2017. január 9. hétfõ

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) elnöke által már hosszú évek óta szorgalmazott, a Kárpát-medence egészére vonatkozó adatgyűjtési, felmérési munka – a Földművelésügyi Minisztérium támogatásának és a KÖSZ Tagszervezetei segítő együttműködésének is köszönhetően – 2016-ban elindult. Ennek eredményeként született meg a közelmúltban dr. Solti Gábor és Ziegler Gábor mintegy 80 oldalas tanulmánya, melyet most a Szövetség honlapján is közzéteszünk.

A szerzők ajánlása tanulmányukhoz:

Az adatgyűjtési munkát már jóval a minisztériumi támogatás előtt megkezdtük.

A Földművelésügyi Minisztérium Társadalmi és Parlamenti Kapcsolatok Főosztályához tartozó Kárpát-medencei Együttműködési Osztálynak a vezetőjétől, dr. Torda Mártától, és munkatársától, dr. Hancsók Szabolcstól kaptunk segítséget azzal, hogy a határon túli partnerük – Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke – megküldte a Vajdaságra vonatkozó adatokat. A délvidéki adatok összegyűjtésében Bödő Kálmán, a KÖSZ délvidéki alelnöke, a szabadkai TERRA’S Egyesület képviselője is segítséget nyújtott. Erdélyből Csomós Attila, az RMGE Maros szervezet elnöke, és dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke volt segítségünkre, értékes adatok megküldésével. A hiányzó erdélyi adatok nagy részét Reman Domokos György úr, Románia Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztériumának vezérigazgató-helyettese küldte el, dr. Máthé Emma közvetítésével, amiért ezúton is szeretnénk nekik köszönetünket kifejezni. Nagy segítséget jelentett továbbá, hogy az adatgyűjtési és kiértékelési munkában egyaránt részt vett a Felvidékről a dr. Palik László és családja által vezetett Biocentrum s.r.o., valamint Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatógárdája, dr. Drexler Dóra vezetésével.

Az adatgyűjtés alapvető módszere – a fentiek mellett – az volt, hogy amennyiben volt rá lehetőségünk, úgy az egyes kárpát-medencei országokban működő statisztikai hivatalok adatbázisában kutattunk a szükséges adatok után, hogy a lehető leghitelesebb és legpontosabb aggregált adattáblát állíthassuk végül össze a Kárpát-medencére vonatkozóan. Ekként született meg a Kárpát-medencére vonatkozó alaptáblázat, melynek részletesebb és mélyebb kiértékelése egy újabb, külön kutatást érdemelne meg.

A Kárpát-medence fogalom minden magyar embernek a szívében él. Hogy ez a tudatunkban is egyértelmű legyen, ezt szolgálja az alábbi tanulmány a Kárpát-medence földrajzáról, misztériumáról, országainak ökogazdálkodásáról. Az írás gondolatébresztő, és a későbbi folyamatos bővítésével kaphatunk minél teljesebb, hitelesebb képet a Kárpát-medence egészéről.

A célunk az volt, hogy pontos képet kapjunk Kárpát-medence mezőgazdasági állapotáról, és azokról a változásokról, amelyek a több mint 100 év alatt a Kárpát-medencében bekövetkeztek. Ehhez kidolgoztunk egy olyan kutatási módszert, mellyel azonos szempontok és követelmények alapján a Kárpát-medence jelenlegi nyolc országában meghatároztuk a termőföld kategóriákat és az ökológiai gazdálkodás mértékét.

A Kárpát-medencéről már korábban is sok értékes összegző munka jelent meg. Azonban sajnos egyik sem tartalmaz olyan összegzést, amely során az adatokat a Kárpát-medence mind a nyolc országára kiterjedően értékelte volna. Ahhoz, hogy a jövőben az ilyen munkák már gördülékenyebben készüljenek el, szükséges az adott országok statisztikai adatgyűjtésének és adatközlésének egységesítése.

A jövőben a módszer finomításával és a kutatás során tapasztalt ellentmondások kiküszöbölésével véglegesített adatgyűjtés alkalmas lehet a Kárpát-medencében bármilyen népességi, társadalmi, ipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi stb. állapot meghatározására.

Dr. Solti Gábor, Ziegler Gábor


A teljes tanulmány megtekintéséhez kattintson ide!

A tanulmányhoz tartozó alaptáblázat megtekintéséhez kattintson ide!