2017. november 20. hétfõ

Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet (RMGE MAROS)

2015. június 12. péntek

REMGE_MAROS_logo_150142_JPG.jpg

Elnök: Csomós Attila
Cím: RO-540342 Marosvásárhely, Laposnya u. 23.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete (RMGE-Maros) negyedszázaddal ezelőtt, 1990-ben Marosvásárhelyen alakult meg mezőgazdasági jellegű szakmai civil szervezetként.

A romániai magyar gazdáknak a rendszerváltozás után szükségük volt egy olyan szervezetre, amely felvállalja az érdekképviseletet, a szakmai képzést, a gazdák önszerveződésének előmozdítója lehet, s amennyiben a jogi keretek biztosítják, segítségben is részesíti a gazdálkodó vidéki embereket. Nem újdonság ez Erdélyben, hisz a már említett szükségletek hívták életre – elsőként a Kárpát medencében, de Európában is az elsők között – a gazdálkodó falusi ember számára az Erdélyi Gazdasági Egyesületet (EGE) 1844. március 4-én. Akkor még Magyarországon sem létezett hasonló céllal létrehozott egyesület. Ennek alapszabályzata kimondta, hogy az EGE célja „...idővel honunknak oly annyira alant álló gazdaságát egész kiterjedésében mozdítani elő”.

A több mint egy évszázados működése alatt olyan kiemelkedő személyiségek vezették elnökként mint Mikó Imre, Jósika Gábor, Bethlen György, Szász Pál és Teleki Béla. Eredeti nevébe 1939. május 21-én kormányhatósági intézkedésre bevette a nemzetiségi jelzőt, utána Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, (EMGE) néven működött. Működése alatt számos intézmény jött létre, amelynek alapítását az EGE kezdeményezte, kiállításokat szerveztek, szaklapokat adtak ki – az Erdélyi Gazda 1944-ben például 70 ezer példányban jelent meg –, 1869-ben létrehozták a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetet, amely ma Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemként működik, 1891-ben Algyógyon, 1906-ban Tordán földmíves iskolát létesítettek. 1947-ben a gazdaköri tagok száma elérte a 150 ezret. Ilyen előzményekre tekinthet tehát vissza az erdélyi gazdaszervezkedés.

Megalakulása után tíz évig az RMGE-Maros jogi személyiség nélküli szervezetként működött, s csak ezután sikerült megszerezni a jogi személyiséget, ami már tágabb lehetőséget biztosít szervezésre, képzésre, kapcsolatok építésére, felnőttoktatásra.

Célként határozták meg a tagság érdekképviseletét, az önrendelkezési jogok érvényesítését, a magántulajdonon alapuló jövedelmező gazdálkodási törekvések támogatását. A gazdaköri tagok társadalmi-kulturális érdekeinek védelmét, az emberbaráti segítségnyújtást, gazdasági támogatást is besoroltak a célok közé. Később hozzáláttak a szakmai oktatás, felnőttképzés, átképzési programok lebonyolításához.

1995-2003 között sikerült együttműködési megállapodásokat kötni anyaországi egyesületekkel, szervezetekkel, intézményekkel, amelyeknek tapasztalata nagyon jó szolgálatot tett az erdélyi szervezet tevékenysége kialakításának. Ilyen kapcsolat született a Csongrád megyei gazdakörök megyei szervezetével, az ottani agrárkamarával, a Pest megyei TESZÖV-vel (mezőgazdasági termelők és szövetkezők érdekvédelmi szövetsége), a Kalocsai Fűszerpaprika Kísérelti Állomással. Ez idő alatt 350 gazda és gazdasszony vett részt az Ezüstkalászos és Ezüstkanalas tanfolyamokon. Az ezredfordulót követő két év alatt létrehozták a Regionális Agrárgazdasági Oktatási és Információs Központot Marosvásárhelyen, információs irodát szereltek fel és indítottak be Aradon Kolozsváron, Nagykárolyban, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron. 2000 decemberében megkapták az Oktatási Ministérium engedélyét öt mesterségben hathónapos tanfolyamok szervezésére. Következő évben létrejön a Vállalkozásfejlesztési Központ.

2002-ben a szervezetet alkotó 35 gazdakörből 25 átalakul saját jogi személyiségű fiókszervezetté. 2005-ben számítógép-kezelői tanfolyamot indítottak 111 résztvevőnek. 2006-ban a Gazdaképzés a Kárpát-medencében program keretében 20 felkészítő és 1970 gazda vesz részt oktatássorozaton az EU agrárpolitikájának megismerése érdekében. A következő évben újabb 20 felkészítő és 1500 gazda nyer ilyen jellegű képzést. 2008 és 2012 között 35 szakemberképző tanfolyam indult állattenyésztő, zöldség/virág termesztő, virágkötő, méhész, gombatermesztő, biotermékeket előállító, kertépítő mesterség elsajátítására. 2011-ben az egyik legkiemelkedőbb eseményt a Budapesten megrendezett 75. OMÉK-on való részvétel jelentette, ahol kiállítókként székelyföldi zöldség, gyümölcs, méz és méhészeti ökotermékek, valamint népművészeti tárgyak és termékek bemutatására vállalkoztak. 2013-ban újabb 360 órás méhész tanfolyam szervezésére és lebonyolítására, de rövidebb időtartamú (180 órás) mezei növényeket termesztő és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaképző tanfolyam elindítására és befejezésére is sor került. 2014-ben 32 településen szerveztek felkészítőket a EU-s KAP 2014-2020 időszakra összeállított terv keretszámainak és Romániában 2013 negyedik negyedévében megjelent törvények, mezőgazdasággal kapcsolatos szabályok és előírások megismertetése érdekében.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Határtalan Gazda honlapja