2017. november 20. hétfõ

Beszámoló "A hazai bányászati termékek és ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználása" c. konferenciáról

2016. november 30. szerda

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) elnöke is előadást tartott azon a budapesti szakmai konferencián, melyet Kasó Attila miniszteri biztos hívott össze. A szintén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztosa által összehívott korábbi tanácskozás eredményeire épülő rendezvényt 2016. november 16-án az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. telephelyén lévő konferenciateremben tartották meg. A konferenciáról beszámolt a Kormányportál és köztévé is. Az alábbiakban az eseményről készített részletes beszámolónkat olvashatják.

BESZÁMOLÓ

„A hazai bányászati termékek és ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználása”című konferenciáról

Budapest, 2016. november 16.

Ziegler Gábor – dr. Solti Gábor – Szántó András

Előzmények

Kasó Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztosa, aki maga is okleveles bányageológus, 2016. június 16-dikára, a minisztériumba hívta össze az „Ásványi anyagok felhasználási lehetőségei a mezőgazdaságban” témában érintett szakembereket.

A témaindító tanácskozás sikeres és eredményes volt, a miniszteri biztos zárszavában elmondta, hogy a témában terveznek egy klaszter létrehozását és létre szeretnének hozni egy honlapot is. A további munkára létrehoznak egy bizottságot, akik várják a további javaslatokat és kidolgozzák a klaszter létesítésének feltételeit.

Ennek az előkészítő munkának az eredményeként, az eddig összegyűjtött javaslatok, észrevételek és a klaszteralapítás részleteinek megtárgyalása érdekében Kasó Attila miniszteri biztos 2016. november 16-dikára egy újabb tanácskozást hívott össze Budapestre.

A konferencia programjáról

A szervezőbizottság tagjai Szántó András (Bányavállalkozók Országos Egyesülete), Cseh Zoltán (elnök, Magyar Bányászati Szövetség Építő- és Adalékanyag Bányászati Tagozat) és dr. Lakó Sándor (Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület) voltak.

A konferencia fővédnökségét Kassó Attila miniszteri biztos vállalta. A konferencia védnöke volt még Kozma Sándor, a Bányavállalkozók Országos Egyesületének elnöke. A konferencia házigazdája a helyszínt biztosító Alpha Holding Zrt. elnöke, dr. Móré Attila volt.

A tanácskozás előtt, az előadások közötti szünetekben és az ebédszünetet követően egyaránt alkalom nyílt a résztvevőknek az egymással történő párbeszédre – ezzel a lehetőséggel éltek is a résztvevő szakemberek.

A konferencián a szervezőkön, az előadókon kívül, többek között részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, dr. Baksa Csaba, a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól Vatai József, A Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára Dr. Zoltay Ákos, bányavállalkozók részéről Boros Dénes és Kozma Sándor, a bányászati termékeket felhasználók részéről dr. Karim Farhad és Szvandzsiev Péter, a Biokontroll Hungária NP. KFT: részéről pedig Nagy Zoltán. Jelen voltak még a NEBIH, valamint a Vas és Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársai.

A konferencia eredményei

Még a konferencia napján megjelent a Kormányportálon, az NFM Energiaügyért Felelős Államtitkárság oldalán egy sajtóhír a szakmai tanácskozásról:

„A nemzetgazdaság egyik kiemelt feladata a természeti erőforrásokkal, köztük a mezőgazdasági szempontból értékes ásványi nyersanyagokkal való megfelelő gazdálkodás - jelentette ki Kasó Attila miniszteri biztos a hazai bányászati termékek és ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználásáról tartott konferencián 2016. november 16-án, Budapesten.

Kasó Attila hangsúlyozta: Egy tudatosan tervezett tevékenység eredményeként ezek hasznosítása nem csupán a hazai mezőgazdaság termelékenységét és a magyar élelmiszerek minőségének javulását eredményezheti, hanem érdemben hozzájárulhat a klímaváltozás hatásai, így a talajpusztulás csökkentéséhez is.

A rendezvényen szó volt a talajjavító ásványi anyagok felhasználásáról, a növénytáplálási kutatásokról, a hazai szénféleségek mezőgazdasági felhasználásáról és az uniós agrártámogatási forrásokról is.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban: fontos a vegyszermentes növénytermesztés alapját jelentő talaj termőképességének megőrzése. A hazai földtannal, mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek szerint Magyarországnak egyedülálló, számos nemzetgazdasági előnyt is magukban rejtő lehetőségei vannak arra, hogy hatékony ellenlépéseket tegyen a termőtalajok immár globális problémává váló kimerülésével szemben. Elég a mikroelem tartalmú nyersanyagokra gondolni, amelyekből nem csupán a hazai szükségletek ellátására, hanem exportcélok elérésére is bőven rendelkezünk elegendő mennyiséggel.

A rendezvényen elhangzott: Magyarországon a kitermelésre alkalmas nyersanyagok közül a mészkő és a dolomit fordul elő legnagyobb arányban, amelyek mezőgazdasági hasznosításával növelhető az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. Nagyobb mennyiségű kitermelhető készletekkel rendelkezik hazánk a gyengébb minőségű, többnyire homokos talajok szervesanyag-tartalmát javító vegyes tőzegből is.

A konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Központ mellett több háttérintézmény, egyetem, civil szervezet és bányászati- és mezőgazdasági vállalkozás vett részt. A rendezvény elsődleges célja a figyelemfelhívás, ugyanakkor a szervezők várják a kezdeményezéshez csatlakozni kívánó szakmai partnereket.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)”

A konferencián elhangzott előadások

A szakmai tanácskozásra 2016. november 16-án, Budapesten került sor, az Alpha Befektetési Holding Zrt. telephelyén (1194 Budapest, Hoffherr Albert u. 38.) lévő konferenciateremben. A konferencia levezető elnöke Szántó András volt, aki profi módon vezényelte le az egész napos rendezvényt.

A megnyitót dr. Móré Attila, az Alpha Holding Zrt. elnöke, a konferencia házigazdája tartotta meg, aki elmondta, hogy nagyon örül, hogy náluk rendezik meg ezt a fontos szakmai eseményt, mely remélhetőleg egy komoly fejlesztési program, egy sikeres közös munka kezdete lesz. Ő maga állatorvos, így a bányászati kérdésekben kevéssé járatos, de szerencséjére a cégnél számos kiváló szakember dolgozik, akik segítségére vannak, és akiknek eddigi fejlesztő munkája eredményezte azt, hogy a Holding leányvállalatainak ma már több bányászati nyersanyagból készített terméke van.

A Holdingnak kb. egy tucatnyi leányvállalata van, melyek tevékenysége igen szerteágazó, de mindegyik eredményesen működik. Ezek közül hozzá legközelebb az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. áll, melynek igazgatói tisztét szintén ő tölti be és mely 100% magyar tulajdonban van. A vállalatot 1989-ben alapították és egy folyamatos fejlődés jellemzi eddigi történetét. A kezdetekben még multinacionális termékek disztribúciójával, majd nemzetközi brandek magyarországi képviseletével foglalkoztak, de 2006-ban már saját termékeik is voltak, melyek bérgyártásban készültek. 2008 óta végeznek komolyabb szintű K+F tevékenységet, illetve nagy hozzáadott értékű termékek gyártását. 2009 óta saját gyártó üzemeik is vannak, illetve 2010 óta Közép-Európa legnagyobb „pet és állategészségügyi & logisztikai központja” is az övéké. 2013 óta állatgyógyszereket gyártanak Bábolnán és exporttal is foglalkoznak, valamint nemzetközi törzskönyvezéssel. Fentiek mellett takarmány kiegészítő gyártás is zajlik Balatonfűzfőn. Állateledel kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak, országos szinten: jelenleg 36 üzletük működik Magyarország-szerte. 400 embert foglalkoztatnak és tavalyi árbevételük meghaladta a 15 milliárd Forintot, adóteljesítményük pedig a 2 milliárd Forintot. Mottójuk: „A magyar állattenyésztés eredményességének javítása és kedvenc állataink jólétének biztosítása.”

A bányászati nyersanyagokból készített termékek között kiemelkedik a VITAPOL® termékcsalád, melynek termékei magyarországi huminsavat tartalmaznak. Ezek olyan takarmány kiegészítők, melyek javítják az általános immunállapotot, sok élettani folyamatot kedvezően befolyásolnak és még a fajlagos takarmány felhasználás csökkenéséhez is hozzájárulnak. A huminsav tartalmú termékek hasznosságát és a vevők elégedettségét a 2011. és 2015. évi Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Vásár Nagydíjai bizonyítják.

Dr. Móré Attila előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy tudomása szerint – annak ellenére, hogy egy élettanilag fontos anyagról van szó – az egyetemen nem tanítanak a huminsavról.

Jelenleg is zajlanak ilyen jellegű termékfejlesztési kutatások a cég finanszírozásában, ezért számukra is érdekes a konferencia témája. A konferencia résztvevőinek bemutatta dr. Domahidy Gergelyt, a cég minőségirányítási vezetőjét, aki komolyan elmélyedt ebben a témában és ezért ő az, aki e témában a legfőbb kompetens kapcsolattartó személy az Alpha Holding részéről.

Dr. Móré Attila megnyitója végén még egyszer megköszönte a megjelenteknek, hogy eljöttek – külön kiemelve Kasó Attila miniszteri biztos urat, akivel régi ismeretség köti össze – és eredményes tanácskozást kívánt nekik. Kifejtette: ha a jövőben szükség lesz még hasonló jellegű találkozókra, munkamegbeszélésekre, nagyon szívesen segítenek a helyszín biztosításában és a kommunikációban.

Ezt követően Kasó Attila miniszteri biztos, a konferencia fővédnöke, aki maga is bányageológus, köszöntötte a résztvevőket. Felvezető előadásában elmondta, hogy a bányászat említésekor sokszor kizárólag az energiatermelési célok fogalmazódnak meg, pedig más területeken is relevánsak lehetnek a bányászati nyersanyagok, termékek.

A miniszteri biztos véleménye, hogy az „Energiastratégia 2030” főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik. A magyarországi bányászat jelenleg még mindig keresi a helyét, az után, hogy az 1990-es években a nagyobb bányákat sorra bezárták. 2012-ben felmérték, hogy milyen stratégiai területeken lehet érdemes ezt az ágazatot napjainkban fejleszteni, előrébb vinni, termékeit megfelelő módon hasznosítani.

Ezek közül az egyik a Bányászat és mezőgazdaság témaköre. Ugyanis a magyar élelmiszerek zamatosabb volta, élettanilag magasabb értéke, többek között a magyar föld ásványosságára vezethető vissza. Ennek a talajerőnek a pótlása a jövő legfontosabb feladata, hogy a magyar élelmiszerek minőségükkel megtarthassák versenyképességüket, és egészséges termékekként, egyre fokozottabban jelenjenek meg a belföldi piacokon is. A magyar lakosság megbízható mezőgazdasági termékekkel való ellátása nemcsak élelmiszerbiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ebből a szempontból az ásványi nyersanyagok felhasználásának növelése illeszkedik a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégiához.

A bányászat által létrehozott viszonyok természetesen befolyásolják a mezőgazdaság termelési körülményeit, de egyáltalán nem csak hátrányosan! A leművelt külfejtéses területeken, ahol nem keletkezik bányató, a tájrendezett térszín mindig alacsonyabb a kiindulási helyzetnél, a felszín a mesterséges kialakítás miatt egyenletes, és a talajvíz szintjéhez is közelebb van. A mélyebb ásványos kőzetrétegek a felszín közelébe kerülnek, így mezőgazdaságilag ezek a területek rendkívül jól újrahasznosíthatók. A bányászati meddőanyagokkal tájrendezett földeken szintén kedvezőbb termésátlagok jelentkeznek, és jobb minőségű zöldséget és gyümölcsöt lehet termelni.

A miniszteri biztos előadásában a teljesség igénye nélkül ismertette a mezőgazdaságban használt legfontosabb ásványi anyagokat és termékeket, és kitért a fő felhasználási területekre – így pl. a szikes talajok meszezésére, a karbontartalom utánpótlására – is.

Meglátása szerint a konferencia témája nagyon időszerű. A bányászat fejlesztését – szakítva az eddigi hagyományokkal – új alapokra kell helyezni. Az ideális cél egy olyan „öko-minerálgazdálkodás” kialakítása lenne, mely mindenben meg tudna felelni a kor kihívásainak. Mivel 2020-tól az agrártámogatások megváltoznak, mindenképpen egy nagy változás előtt állunk, így jó volna felkészülten nekivágni ennek az új időszaknak.

Az AGROMINERAL klaszter egy nagyon jó kezdeményezés, így azt kívánja a konferencia résztvevőinek, hogy a közös munkával, a párbeszéddel sikerüljön megvalósítani mindazt, ami a klaszter kapcsán felmerült célként. Ehhez szükség lesz a klaszter megfelelő és működőképes felépítésére és az egyes feladatok tisztázására.

 

Dr. Lakó Sándor, aki az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület képviseletében vett részt a konferencián, „A bányászati termékek és az agrárgazdasági trendek kapcsolata hazai és nemzetközi kitekintésben” címmel tartott előadást, melyben gazdasági oldalról közelítette meg a konferencia témakörét.

Elmondása szerint a fejlett világban ma már nem a létbiztonságunkért, hanem a Maslow-piramis tetején lévő elemek eléréséért, megvalósításáért dolgozunk, azaz a szellemi termékek napjaink fejlett gazdaságainak fő mozgatórugói. A technológia fejlődése hihetetlenül felgyorsult, emiatt az egyes termékpiacokon átrendeződés figyelhető meg. A leggyorsabban növekvő, fejlődő terület ma már nem feltétlenül a számítástechnika, hanem sokkal inkább a biotechnológia. Ez az, ami ma az egyik csúcságazatot jelenti.

A közelmúltban az is bizonyítást nyert – Nobel-díjjal is jutalmazták e kutatást –, hogy a nemzet össztermék növekedésével párhuzamosan egy bizonyos szint fölött már nem növekszik tovább az emberek megelégedettsége, boldogsága. Az új technológia önmagában ezek szerint nem elég jó válasz, ill. megoldás napjainkban a felmerülő globális problémákra (pl. a talajok degradációja). Ezért tapasztalhatjuk nap mint nap, hogy jelenleg egy fenntarthatósági forradalom elején tartunk. Már vannak jelszavaink, de valódi fenntartható termékeink még nemigen. Erre példát jelent a mezőgazdaság, mely sokszor még mindig leginkább tőkevezérelten, iparszerűen, hatalmas vegyszerhasználattal (pl. műtrágyázással), szinte csak a nagy hozamokra törekedve működik. Az élelmiszeriparban is még mindig jelentős a szintetikus adalékanyagok használata és a tömegtermelési szemlélet uralkodása.

Nekünk, magyaroknak, nem a külföldi műtrágyával, a külföldi technológiák számára piac biztosításával kellene foglalkozni, hanem hogy a hazai kutatás-fejlesztés eredményeként megszülető eredményekkel (gyakorlati eljárásokkal, termékekkel) tudjunk a hazai piacra termelni.

Sajnos a fogyasztásban is az figyelhető meg, hogy a külföldi nagy ellátóláncolatok hatalmas pénzeket – több száz milliárd euró nagyságrendben – öltek bele a hazai fogyasztók fogyasztási szokásainak megváltoztatására, a marketingre az utóbbi húsz évben, és sajnos sikerrel is jártak. (Ezen időszak alatt mi alig 70 milliárd Ft-ot költöttünk ugyanerre, csekély sikerrel. Talán az egyetlen igazán jó példa a hazai borászati ágazat, melynek termékei a magyar fogyasztók körében a mai napig a legnépszerűbbel, de rossz, hogy a magyar borászatban egyre több a külföldi tulajdonú cég.)

Mivel elvi kérdéseket a hatalom nem nagyon tud hatékonyan ráerőltetni a piacra – mert a hatalom a materializmus mentén tud gondolkodni, abban tud eredményeket felmutatni –, ezért a piacnak, az azt alakító szereplőknek, mindenekelőtt a gyártóknak van lehetősége ilyen célokat megpróbálni elérni. Ugyanakkor a tőke nem ilyen elvi értékek mentén gondolkodik, jó példát jelentenek erre a nagyvilágban mindmáig működő műtrágya-kartellek.

A bányatermékek esetében a közép- és hosszú távú input piaci lehetőségeket lenne érdemes kihasználnunk. Arra kell törekednünk, hogy az adottságainkat és lehetőségeinket minél jobban és megfelelő módon tudjuk hasznosítani.

 

Dr. Solti Gábor geológus, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) elnöke, „Talajjavító ásványi anyagok, mikroőrlemények” címmel tartott előadást. Szólt a földtan (geológia) és a mezőgazdaság kapcsolatáról, a táplálékláncról, a talajaink jelentőségéről, a földtani képződmények mezőgazdasági felhasználásáról, illetve a hazai talajjavításról. Véleménye szerint a földtani képződmények mezőgazdasági felhasználása témában még rengeteg kiaknázatlan kutatás-fejlesztési lehetőség van – erre jó példa a kőzet mikroőrlemények kifejlesztése és gyártása.

Elmondta, hogy Alginit témában 1107 tétel szakirodalom ismert, valamint 73 szabadalom, melyek közül 34 mezőgazdasági témájú.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a Termőföld védelméről szóló törvény tartalmazza a meszezési kötelezettséget, valamint a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 célkitűzései között is található a konferencia tárgyába tartozó feladatokat.

Az előadó elmondta – és grafikonon bemutatta –, hogy 1947 és 2004 között 2 millió 217 ezer hektár savanyú, szikes és homoktalaj javítását végezték el az állami talajjavítási program keretében, oly módon, hogy az 1960-as évek közepén évi 100 ezer hektár talaj javítására került sor. Sajnos 2004-től – a KSH tájékoztatása szerint – nem tartják nyilván az állami talajjavítást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy immár tizenharmadik éve, hogy megszűnt az államilag támogatott talajjavítás.

Dr. Solti Gábor szerint az AGROMINERAL program egy fontos és örömteli kezdeményezés, mert megvannak a törvényi alapjai ahhoz, hogy sikeresen lehessen lobbizni e program céljainak megvalósítására a legmagasabb szinten is.

 

Ezt követően dr. Szabados Ilona, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezető főtanácsosa tartott előadást az ásványi anyagok mezőgazdasági felhasználásának szabályozásáról. Ennek során bemutatásra kerültek azok a törvényi helyek, melyek ezt részletesen rögzítik.

Az Európai Unióban jelenleg egy újabb szabályozás van születőben, mely némileg eltér az eddigi gyakorlattól: az uniós szintű jogszabály is már tartalmazni fog talajjavító anyagokra vonatkozó toxikus elem mennyiségeket, megfelelőség értékelő eljárásokat, belső gyártásellenőrzést is, és változás lesz a megfelelőségi nyilatkozatot illetően is.

 

Dr. Dömsödi János, a Nyugat-Magyarországi Egyetem ny. egyetemi docense, előadásában kiemelt két olyan területet, amelyben hosszú ideje nem tapasztalható érdemi előrelépés, az ígéretek ellenére. Az egyik ilyen terület a tőzeg témaköre, ami a láp, lápföld hibás értelmezése miatt lehetetlenedik el, a másik a meszező anyagok, a mésztrágyázás kérdése.

Álláspontja szerint a tőzegből kinyerhető huminsavak nem helyettesíthetőek teljes mértékben az egyéb ásványi nyersanyagokból kinyerhető huminsvakkal.

A Kelet- és Közép Európai termőföldek a savanyodási zónába tartoznak, de az uniós csatlakozásnál ezt nem vették figyelembe. Így ez a probléma nem került be az Európai Unió által nyilvántartott talajdegradációs tényezők közé.

Felhívta a figyelmet, hogy korábban a teljes vertikumnak volt felelős intézménye, éves mérlege, oktatása és kiadványa. Megemlítette továbbá, hogy a talajok ásványosságának kimerülése is oka annak, hogy a termőképesség fenntartásához egyre több műtrágya szükséges.

 

Dr. Kalocsai Renátó, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Víz és Környezettudományi Tanszékének egyetemi docense, a Karon folytatott növénytáplálási kutatásokról tartott prezentációt, melyben kiemelt szerepet kaptak azok a kutatások, kísérletek, melyek az ásványi elemek pótlását célozzák.

Az előadó a hazai növénytáplálási helyzetképet úgy vázolta fel, hogy az gyakorlatilag a makorlemekre (N, P, K) korlátozódik, szervesanyag-gazdálkodás gyakorlatilag nincsen és „harmonikus” tápanyagellátásról egyáltalán nem beszélhetünk, pedig adottak hozzá a lehetőségeink. A „megszokott gyakorlat” követése a jellemző, nincs meszezés, mésztrágyázás, és a mikroelemek pótlása is csak esetleg ültetvényeknél valósul meg. Ezért sok a tennivaló.

Racionalizált műtrágya kijuttatással, harmonikus növénytáplálással egészségesebb, ellenállóbb állomány, biztonságosabb termesztés, nagyobb termésmennyiség és jobb termésminőség érhető el, egyszóval nő a javuló ráfordítás/hozam arány és emellett így csökkenthető a környezetterhelés is. A hatékony tápanyagellátás feltétele, hogy ismerjük a tápelemek szerepét, hatását; ismerjük a növény tápelem-igényét; ismerjük az adott talaj tápanyag-szolgáltató képességét; törekedjünk a megfelelő tápelem-arányokra. Ezekre egy talajvizsgálat adhat választ, aminek eredményeit kielemezve meghatározható a kijuttatandó műtrágyamennyiség, a műtrágyaforma, a kijuttatás ideje és módja.

A Karon folytatott növénytáplálási kutatások témakörei: meszezés, mésztrágyázás; Cu, Zn mikroelem trágyázás; talajaink kénforgalmának kutatása, szulfáttrágyázás; a tudományos eredményeket felhasználva szaktanácsadási rendszer fejlesztése (3RPSystem). Kísérleti eredményeik is bizonyítják, hogy a megfelelő Ca pótlás mind termésmennyiségben, mind beltartalmi értékben (pl.: nyersfehérje) javítja a termesztés eredményességét.

A meszezést tekintve a javításra szoruló terület nagysága kb. 2,8 millió hektár. Ebből 2,2 millió ha a savanyú talaj. Sajnos mezőgazdasági talajaink egyre inkább elsavanyosodnak. A magyarországi talajok 70%-a mikroelem hiányos.

Ausztriában és Németországban a tápanyag gazdálkodási tanácsadás része a Ca pótlás, mely vagy mészkő, vagy dolomit felhasználásával történhet a talaj egyedi szükséglete szerint.

 

Hámorné Dr. Vidó Mária, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a hazai szénféleségekről tartott előadást. Előbb ismertette a hazai kőszén előfordulásokat, majd kitért a tőzeg és kőszén képződés folyamatára. A talajjavítás, mezőgazdasági felhasználás vonatkozásában a kőszén alkotói közül a gelinit a meghatározó.

A lignit eredetű vagy alacsony szénültségű szenekből kinyerhető huminsav jótékony hatása a termény növekedésére már jó ideje ismert. Ezért a kőszén is szerepet játszhat a hazai talajjavító anyagok között. Véleménye szerint a hagyományos bányászati technológiáktól a hasznosítás irányába történő elmozdulás szükséges.

 

Bózsik András Pál, a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. igazgatói megbízottja a 2014-2020 közötti közvetlen uniós forrásokat ismertette, ezek közül is az agrárgazdaság és innováció témakörében megjelent kiírásokat. Előadásában elmondta, hogy mik a közvetlen források előnyei, mire érdemes figyelni a pályázat előkészítésekor és összeállításakor, és hogy hol kaphatnak segítséget az érdeklődők.

 

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karáról két előadó érkezett: Dr. Kristály Ferenc tudományos főmunkatárs és Dr. Mucsi Gábor egyetemi docens, akik „A Miskolci Egyetem vizsgálati tapasztalatai, lehetőségei az ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása területén”  címmel tartottak prezentációt. Ebben bemutatták az egyetemet, a Kart és a kutatásaikat, kutatási módszereiket (a technológiát, elemzést stb.). Felhívták a figyelmet, hogy a Nyersanyagelőkészítési és Környezeti eljárástechnikai Intézet rendelkezik egy 35 elemből álló aprító parkkal, mellyel akár a nanotechnológiai felé nyitó igényeket is ki tudják elégíteni. Végeznek szemcseméret elemzést, illetve szuszpenzió stabilitási vizsgálatokat is, melyekkel a nagy hozzáadott értékű termékeket előállító partnereik teljes körű szakmai igényeit is ki tudják elégíteni. Félüzemi, vagy akár üzemi szintű termelés előkészítést is végeznek. A Földrajz- és Geoinformatikai Intézetük többek között a precíziós gazdálkodást támogató zónatérképeket is készít, melyek a táblákon belüli eltérő tápanyagigényű területek megismeréséhez kellenek. Az Ásványtani- Földtani Intézet gépparkja a felhasznált ásványok tulajdonságainak vizsgálatában tudja segíteni a hozzájuk forduló partnereket.

 

Az utolsó előadó Cseh Zoltán, a Magyar Bányászati Szövetség Építő- és Adalékanyag Bányászati Tagozatának elnöke volt, aki „Szervezetalakítási kérdések az ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználását elősegítő klaszter létrehozásával kapcsolatban” címmel tartott előadást.

Javasolta egy 3 fős munkabizottság létrehozását, amely a célok, feladatok, potenciális partnerek feltárása mellett a feladathoz ideális szervezeti formára is javaslatot tenne.

A délutáni konzultáción a résztvevők – az eltérő ismeretek, lehetőségek és szakmai elvárások felvetése mellett – nem tudtak megegyezni a szervezetalakítás mikéntjében, ezért az ezzel kapcsolatos döntést későbbre halasztották.