2017. szeptember 22. péntek

Kárpát-medencei Ökotermesztők Találkozója Nyíregyházán

2013. december 5. csütörtök

A 2013. november 26.-án Nyíregyházán megrendezett „Földész Fórum 2013” című találkozón a KÖSZ elnöke és több tagszervezete is részt vett. Az alábbiakban a FELVIDÉK.ma – Az első szlovákiai magyar hírportál december 1-jei cikkét közöljük.


Van igény a felvidéki Palík László és felesége Klára vezette biogazdaságra. 400 hektár szántó területen, 15 hektár szőlőültetvényen és 5 hektár gyümölcsös területen folyik a biogazdálkodásuk - számoltak be. A piaci szereplők szorosabb együttműködése érdekében a Kárpát-medencei Ökotermesztők találkozóját november végén Nyíregyházán rendezték.

 

A Kárpát-medence a világ különleges adottságú területe. Olyan értékes talajtani, éghajlati, vízrajzi adottságokkal rendelkezik, ahol a jó minőségű termékeny talajok egyedülálló minőségű élelmiszer előállítására alkalmas.

A Földön kevés olyan hely maradt, ahol még jó minőségű, termékeny, vegyszerekkel kevésbé fertőzött talajok vannak, ahol még lehetséges az egészséges élelmiszer megtermelése.

A Kárpát-medencében található Európa legrégebbi mezőgazdasági kultúrája. A gabonatermesztés nyolcezer, a zöldségtermesztés ötezer, a gyümölcstermesztés kétezer évre tekint vissza. Ennek a kultúrának a megőrzése, ápolása feladatunk és felelősségünk.

A trianoni országcsonkítás, a Kárpát-medence feldarabolása ennek a több ezer éves kultúrának, tudásnak, tapasztalatnak, a termelési hagyományok továbbélésének a megszakításával is járt.

A régi magyar agrárhagyományok ápolásához a legközelebb az ökogazdálkodás áll. Az ideális ökológiai gazdaságban együtt van a növénytermesztés, az állattartás és a feldolgozás. Ez a gazdálkodási mód támaszkodik legjobban a hagyományok ápolására, az ősi gazdálkodási tapasztalatok továbbvitelére.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány célul tűzte ki, hogy kapcsolatot ápol a határon túli ökoszervezetekkel. Az alapítvány már 2001-ben kidolgozta az „Ökogazdálkodás a határon túli magyar gazdák jövője" című stratégiai programtervezetét. Ennek eredményeként Erdélyben több száz gazda állt át az ökológiai gazdálkodásra.

Az alapítvány az elmúlt tíz évben szoros kapcsolatot épített ki elsősorban az erdélyi, de a felvidéki, délvidéki, őrvidéki bioszervezetekkel is, őket rendszeres támogatásban részesítette (könyvek, folyóiratok küldése, hazai konferenciákra meghívás, tanulmányutak szervezése, közös pályázatokon indulás, közös publikációk stb.).

A program célja: a határos országokban, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Ausztriában és Ukrajnában a magyarlakta területeken tevékenykedő civil öko (bio) szervezetek (alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek) összefogása, mely során a személyes kapcsolatfelvétel, a szakmai és mozgalmi tevékenységük megismerése, megismertetése.

A program elősegítheti ezen szerveztek közhasznú tevékenységének erősítését, kapcsolatok ápolását, egymás támogatását. Távlati cél, hogy ha ez az összefogás már egy jól működő, hatékony rendszert képez, kiterjesszük Európa távolabbi országaira (Bulgária, Moldova, Örményország, Grúzia stb.).

Ez a program nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósítsák a Kárpát-medencei ökogazdálkodási civil szervezetek együttműködését, szövetségének létrehozását.

A fenti cél megvalósítása érdekében az alapítvány 2005. május 26-28-án Piliscsabán megrendezte a Kárpát-medence ökogazdálkodási (bio) szervezeteinek I. találkozóját. A találkozón a Kárpát-medence öt országából 17 szervezet 39 fővel képviseltette magát.

Ezt követően 2011. szeptember 3-án megtartott alakuló ülésen megalakult a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége. A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének alapítói, aláírói között volt a zselízi Biocentrum igazgatója, dr. Palík László is, aki egyben a szövetség alelnöke is.

A piaci szereplők szorosabb együttműködése érdekében a Kárpát-medencei Ökotermesztők találkozóját ( Földész Fórum 2013) rendezték meg november végén Nyíregyházán. A rendezvény apropója, hogy a nyáron a lengyelországi Natur Food ökotermékek kiállításán és vásáron kiemelt figyelmet kapott a Magyarországi biotermesztés, hiszen csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 16 termelő mutatta be termékeit. Így most ennek a tapasztalatai alapján mobilizálni akarták az érdekelteket a szorosabb együttműködés gyakorlati megvalósítására Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Tizennégy éve, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében 300 ezer hektár öko-terület elérését tűzték ki 2006-ig. Ennek 41%-a, 122 766 hektár valósult meg eddig. Ám még így is Magyarországon a termőföld területeknek mindössze 1, 5-2 százalékán zajlik ökotermesztés. Ez például a szomszédos Ausztriában eléri a 20 százalékot. A mostani találkozó az ökotermesztés bővítési lehetőségeiről szólt. Mint elhangzott, a biotermesztés 1993-ban jelent meg a hazai mezőgazdaságban, de az európai országokkal összehasonlítva elenyésző földterületen gazdálkodunk a káros anyagoktól mentesen. Az unió következő támogatási ciklusában az agrárágazat célja, hogy a biogazdálkodásra használt terület elérje a 300 ezer hektárt. A 21. századra világszerte előtérbe került az egészséges táplálkozás, amelynek alapja, hogy a vetéstől a fogyasztásig vegyszermentesen történjen az élelmiszerek előállítása.

A tanácskozáson elhangzott, hogy az Európai Unió a 2014-től 2020-ig tartó új támogatási ciklusában kiemelt ágazatként kezeli a vegyszermentes élelmiszerek termelését, így a Vidékfejlesztési Minisztérium terveiben is prioritást kap. Érdekes összehasonlító adat, hogy míg a szomszédos Ausztria termőföldjeinek 20 százalékán, addig a magyar földek csupán 2 százalékán folyik biotermesztés. A következő évek magyarországi célja, hogy legalább 300 ezer hektárt vonjanak be az ökogazdálkodásba.

A határon túli magyarok közül dr. Palík László tartott előadást az ökotermesztésről. Az agrármérnök-szakember elmondta: „ 1990-ben kezdtem biotermesztéssel foglalkozni Szlovákiában, amikor akkor még erre nem állt rendelkezésre szabályzat. Rá két évre országos szinten már 42 üzem besorolásával folytatódott a biotermesztés. Már akkor lehetett erre a célra állami támogatást igényelni. A következő „hullám" 1996-ban volt. Ekkor már egyre több üzem foglalkozott biotermesztéssel.

Jelenleg Szlovákiában 380 bejegyzett bio termelő van. Foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, rét-és legelő gazdálkodással, szőlő-és gyümölcstermesztéssel és természetesen a megtermelt javak feldolgozásával, értékesítésével. Ezeket a folyamatokat két ellenőrző -és minősítő szervezet felügyeli.

Szlovákiában a mezőgazdasági területek 10 %-án folyik biotermesztés, míg Magyarországon ez a szám 3 %. Összehasonlítás alapján a szlovákiai 10%-os területen 38o vállalkozás, míg Magyarországon a 3 %-os területen 2100 vállalkozás működik.

Palik László továbbiakban azt is elmondta, hogy ő a Biokultúra Egyesület segítségével fogott bele a bio termesztésbe. Az elmúlt 23 év alatt rengeteg közös szakmai programokra, találkozókra és előadásokra került sor.

Az utóbbi években viszont nemcsak Szlovákiából és Magyarországról, de a különféle európai és távolabbi országokból is van igény szakmai tapasztalatok szervezésére a Palík László és felesége Klára vezette biogazdaságban. 400 hektár szántó területen, 15 hektár szőlőültetvényen és 5 hektár gyümölcsös területen folyik a biogazdálkodás a Palík házaspár irányításával. A szántó területen őszi búza, őszi repce, kukorica és napraforgó terem. A termények 9o %-a külföldön kerül értékesítésre. A napraforgót egy szlovákiai vállalkozásban dolgozzák fel hidegen sajtolással. A 15 hektáros szülőterületen 4o fajta szőlő lett telepítve. Ezekből kiváló minőségű bioborok készülnek. A gyümölcsösben szilva, alma sárgabarack, őszibarack, meggy, cseresznye, dió, mogyoró van telepítve. Ezek teljes mértékben a saját gazdaságban kerülnek feldolgozásra. Aszalványok, lekvár, pálinka formájában. Kisebb területen szinten minden -féle zöldség terem, amelyek szinten feldogozásra kerülne a szárító üzemben. Szárítmányok és darált élelmiszerek kerülnek belőlük, pl. szárított petrezselyem, sárgarépa, zeller, pasztinák, fokhagyma, cékla, paradicsom, paprika stb. A túlérett gyümölcsökből pedig biopálinka készül. Ezen kívül készítünk még szőlőpálinkát, törkölypálinkát és borpárlatot is.

Természetesen a környékbeli biogazdálkodók munkáját is segítjük. Termelési integrációval és felvásárlással is foglalkozunk, mert minél több van a bioáruból, annál jobbak az esélyek a kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. A sokféle áru bemutatása főleg Nagypeszeken, a Palík Pincészetben történik, a különféle vendégségek, szakmai bemutatók és borkóstolók kapcsán. A vendéglátás szervezését feleségem, Palík Klára irányítja, koordinálja.

A borismereti képzésen már négy osztály végzett sikeresen, ahol megtanulták a borbírálat alapjait, mint a helyes pohár használatát és természetesen az ételekkel való párosítást. Ezt már nem is érdemes tovább ecsetelni, inkább javaslom személyesen meggyőződni róla.

Sajnos azt is meg kell említeni, hogy a bio „körökben" Szlovákiában és Magyarországon is van szakmai féltékenység és irigység. Ezzel nem kellene foglalkozni, mert csak akarni kell dogozni, a lehetőségek nyitottak a mindenki számára. Olyan kevés a bio áru, hogy nem érdemes a kicsinységeket előtérbe helyezni. A lehetőségek alapját el lehet sajátítani bemutatók, szakmai programok és egyéb megbeszélések formájában és gyűjthető információ és tapasztalat a fentiek szerint".

Az egészséges, szintetikus vegyszerek nélkül megtermelt élelmiszerek iránt egyre nagyobb az igény. Ennek oka, hogy erősödik a tudatos vásárlók köre, a vásárlók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak egészségük megőrzésére, mely jelentős mértékben függ az elfogyasztott élelmiszerektől.

Fogcsikorgatóan élő, művi világunkban, lelki egyensúlyukban megbillent emberek népesítik be szinte az egész Földet, gazdaságot, beleértve a mezőgazdaságot is. Az iparszerű gazdálkodásban az input anyagok (gázolaj, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag stb.) rohamos emelkedése mókuskerékbe hajtja őket, szükségszerűen – a nyereségesség biztosítása érdekében – emelik a hozamokat, 100%-os növényvédelmi hatékonyságra törekszenek.

A növényvédős szlengben összekötő kifejezés az „odacsaptam neki", „letakarítottam", „gyommentessé tettem" stb. A következmény: nagy hozamok, silány beltartalom, szermaradványokkal terhelt élelmiszer. Az élelmiszer már régen nem az, aminek látszik! A gyümölcs nem vitaminbomba, hanem szerkoktél hordozó.

 

Összefoglalóan: az ökotermelés – a méreteitől függetlenül – egy nagyon fontos, speciális minőséget garantáló termelési irányt jelent. Nagyon leegyszerűsített állítás az, hogy az ökotermelés is tulajdonképpen a XX. század elején uralkodó paraszti gazdálkodás továbbélése. Ez annyiban igaz, hogy elméletben sok az azonosság, hiszen feltételei is abból indultak ki, de meghatározó eltérést jelent, hogy az ökotermelésnek ma XXI. századi termelés hatékonysági, élelmezés-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági követelményeinek kell megfelelnie, és ennek megfelelő technikát, technológiát és fajtákat kell alkalmaznia.

Reméljük a következő generációknak megvan az esélye arra, hogy egy új és sokkal egészségesebb életet éljenek, drasztikusan lecsökkentve a civilizációs betegségek megjelenését. De hogy ez sikerül-e, ez nagyrészt a mi nevelésünkön és a példamutatásunkon is múlik.

 

Miriák Ferenc, Felvidék.ma

 

42978.jpg

Balról Móricz József agrármérnök, kolozsvári biotermesztő, Dóka Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kölcsey TV Igazgatója, Dr. Ing. Palik László a Kárpát Medence Ökotermesztők Szövetségének alelnöke és Dr. Solti Gábor a Kárpát Medence Ökotermesztők Szövetségének elnöke szerepel.


42978_2.jpg

A képen balról jobbra Móricz József, Dr. Ratkos József a Földész Fórum 2013 főszervezője, Dr. Ing. Palik László, Dr. Solti Gábor, Palik Gábor - manager - Biocentrum s.r.o. látható.

Forrás: Felvidék.ma