2017. november 20. hétfõ

Akcióterv az Organikus Termelés Fejlesztésére Szabadka Város Területén 2015-2020-ig

2015. július 1. szerda

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) egyik célkitűzése, hogy a Kárpát-medence országainak az ökológiai gazdálkodás területén elért jó szakmai, kutatási, piaci stb. tapasztalatokat és tudást megismertesse a medence többi országával, követendő jó példaként eléjük állítva azokat. Szerbia az az ország, ahol az elmúlt 10 évben az ökológiai gazdálkodás igen dinamikus fejlődése tapasztalható. A növekedés ütemében a Kárpát-medence országai közül az élen jár: 2004-2013 között az ellenőrzött ökoterület a 15-szörösére(!) nőtt. Ez elsősorban a Vajdaság érdeme, ahol a Bácska és a Bánát térségében tevékenykedő ökogazdálkodók a teljes szerbiai ökoterület 70%-át művelik. Az elmúlt években a Sárközy Péter Alapítvány és a KÖSZ rendezvényein Prof. Dr. Tereza Horvat Skenderovič és Bödő Kálmán bemutatták azokat az eredményeket, melyeket az idén 25 éves, szabadkai Terra’s Egyesület vezetésével elértek.

 

Megismerhettük azt a közétkeztetési programot, mely során Szabadkán, Magyarkanizsán és a környező településeken immár negyedik éve, naponta mintegy 4 000 óvodás kap bioélelmiszert. A bioélelmiszert többek között olyan gazdaságok biztosítják, mint Faragó János (az Év Biogazdálkodója 2011-ben) oromi (Bio Salaš Farago), vagy mint Csikós Árpád (az Év Biogazdálkodója Szerbiában 2012-ben) tóthfalui biogazdasága; de nagymértékben hozzájárul a programhoz a mérgesi (Lyútovó) Mamuzsity biofarm is (az első nemzetközi tanúsítvánnyal ellátott biofarm), a gabonafélék biztosításával. Magyarkanizsa és Szabadka önkormányzata igen jelentős támogatással járul hozzá a program sikeréhez. A bio és konvencionális terményárak közötti (reális!) különbözetet megtérítik, így az óvodás gyermekek szülői számára ez a program nem jelent külön anyagi terhet, mert ugyanannyit fizetnek a bioétkeztetésért, mint ha a konvencionálisat választanának.

Példaértékű továbbá az is, hogy az önkormányzatokon kívül a szerbiai és azon belül a vajdasági tartományi kormányzati szervek is partnernek tekintik az organikus/bio/öko civil szervezeteket. Ezek a civil szervezetek igen hatékony, a lakosság részéről elismert tevékenységet fejtenek ki az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem fontosságának, gyakorlati módszereinek megismertetése érdekében.

A Terra’s Egyesület alapító tagja a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének. A KÖSZ délvidéki/szerbiai alelnöke Bödő Kálmán. A Szövetség 2011-es alapítása óta tagsága további délvidéki szervezetekkel bővült: időközben belépett a KÖSZ-be a Magyarkanizsai Agrárúnió (mely 11 agrárszervezetet tömörít) és a szintén magyarkanizsai Meta Terra Egyesület, és így folytonosan erősödik a KÖSZ délvidéki szárnya.

A KÖSZ délvidéki tagszervezetei voltak a Szövetség idei, 2015. június 5-7. közötti Elnökségi ülésének házigazdái, tehát annak és az ahhoz kapcsolódó programoknak a főszervezői. Az esemény előkészítésében, szervezésében a magyarkanizsai LandART Egyesület is részt vett. A Szövetség Elnöksége egy rendkívül jól szervezett, hasznos háromnapos program keretében győződhetett meg arról, hogy Délvidéken, a Vajdaságban jelenleg hogyan áll az ökológiai gazdálkodás helyzete. Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni a szervezőknek munkájukért, valamint a Földművelésügyi Minisztériumnak és Magyarkanizsa Község Önkormányzatának, hogy támogatásuk segítségével létrejöhetett ez a rendezvény. (A magyarkanizsai önkormányzat közel 1 millió Forintnak megfelelő dinárral támogatta a rendezvényt.) A legnagyobb elismerés mégis a szervezőbizottság tagjainak jár. Ezúton szeretnénk még egyszer, írásban is megköszönni Hajdú László, Halász Mónika, Kőrösi Sóti Beáta, Miskolci Géza, Iván Ágnes mérnököknek, valamint Prof. Dr. Tereza Horvat Skenderović asszonynak és Bödő Kálmánnak azt a sok odaadó munkát, amelynek gyümölcsét mi, a vendégek élvezhettük.

A Terra’s vezetőinél tett szabadkai látogatásunkkor vendéglátóink átadták az „Akcióterv az Organikus Termelés Fejlesztésére Szabadka Város Területén 2015-2020-ig” c. kiadványt, amelyet 1 500 példányban, kétnyelvű változatban (magyar és szerb nyelven) nyomtattak ki. A Terra’s vezetői elmondták, hogy Szabadka Város vezetése a közelmúltban (2015. második negyedévében) döntött arról, hogy az organikus termelés fejlesztésére, az akciótervben megfogalmazott célok megvalósítására 80 000 EUR támogatást biztosít, és a Terra’s Egyesületet bízza meg a projekt lebonyolításával, a feladatok nagyobbik részének elvégzésével, felügyeletével.

 

Szabadka város ökogazdálkodási akcióterve

Az akcióterv 5 célt, a célokon belül pedig 30 intézkedést fogalmaz meg. Az intézkedések egy komplett cselekvési tervet rajzolnak ki: az intézkedések sorszámmal vannak ellátva, továbbá tartalmazzák az indikátorokat (azokat a mutatószámokat, melyek az akcióterv végrehajtásának számszerűsíthető eredményeit hivatottak megmutatni, alátámasztani), a felelősöket(!), és a végrehajtásuk határidejét, éves bontásban. (Van olyan intézkedés, pl. az eredmények értékelése, mely minden egyes évben esedékes lesz, és van, amelyik egy konkrét határidővel rendelkezik.)

Az öt célkitűzés, melyekre az akcióterv intézkedései épülnek (zárójelben a hozzájuk rendelt intézkedések száma):

  1. A helyi biogazdálkodás támogatása a helyi földművelés- vidékfejlesztési stratégia szerves részeként (6 intézkedés)
  2. Intézményes fejlesztés (3 intézkedés)
  3. A biotermelés mennyiségének és minőségének növelése képzések, tanácsadás és kutatómunka révén (11 intézkedés)
  4. A helyi piac fejlesztése (6 intézkedés)
  5. A fogyasztói tudat erősítése a biotermékekről és biogazdálkodásról (4 intézkedés)

Szabadka városának az organikus termelés fejlesztésére megszületett, a Terra’s Egyesület gondozásában kiadott, Snježana Mitrovic (a Terra’s projekt menedzsere) főszerkesztésével megszületett, majd később a város vezetése által elfogadott akcióterv és az annak megvalósítására nyújtott támogatás példaértékű a Kárpát-medence többi országa számára és hasonlóan más város számára is.

SCAN_Oko_Akcioterv_Szabadka_2015-2020_JPG_424600.jpg 

Az akcióterv borítója

 

Sajnos ilyen példát Magyarországon eddig nem találtunk, legalábbis ilyen léptékű projektet nem, ilyen méretű várost érintően. Vannak ökofalvak, „bio” falvak stb., amelyek esetében sokszor hasonlóan példaértékű az összefogás a civil szervezetek és a helyi önkormányzat között, de azért ezt hiba volna a szabadkai fejlesztésekkel összehasonlítani, hiszen utóbbi esetében egy 100 000 fős településről beszélünk, mely lakosságszám a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt.

A magyar agrártárca ugyan már korábban kidolgozott és hatályba helyezett egy ökogazdálkodási akciótervet a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan, azonban az abban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges anyagi források, a konkrét számok tekintetében a mai napig nem lehet biztosat mondani – azt leszámítva, hogy 2014. szeptember és 2016. január között hazánkban nincs az ökológiai gazdálkodásra támogatás. A Földművelésügyi Minisztérium lehetőségeihez képest igyekszik támogatni az e területen működő civil szervezeteket, de ezek a támogatások egyrészt nem egy nemzetgazdasági szakágazat fejlesztését célozzák, másrészt nem olyan nagyságrendű összegekről szólnak, amelyek érdemi változást hoznának hazánk ökogazdálkodási helyzetét illetően.

Ez az írás azonban nem azért született, hogy újra felidézzük a mai, sok szempontból kedvezőtlen magyarországi ökogazdálkodási állapotokat, hanem hogy felhívjuk a figyelmet egy, a trianoni határtól alig 10 km-re fekvő délvidéki nagyváros és környezetének e téren tett példaértékű munkájára, fejlesztésére.

Köszönet a délvidéki biogazdáknak, az öko/bio/környezetvédelmi civil szervezeteknek, a városvezetésnek és mindenekelőtt az ott élő, egészség- és környezettudatos embereknek, hogy példát mutattak, példát mutatnak nekünk! Reméljük, hogy az öko akcióterv nem egy ritka „jó gyakorlatnak”, hanem egy előremutató és széles körben követett kezdeményezésnek fog minősülni rövid időn belül.

 

Piliscsaba, 2015. július 1.

Dr. Solti Gábor