2017. szeptember 22. péntek

Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete

2017. február 15. szerda

2017. február 2-án, a gödöllői Szent István Egyetem Aulájában, a Szent István Egyetem (SZIE) és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közös szervezésében nagyszabású ökogazdálkodási konferenciát tartottak "Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton?" címmel. A rendezvényen a KÖSZ nyolc tagszervezete és elnöke is részt vett. Beszámoló a konferenciáról és az ökológiai gazdálkodás magyarországi helyzetéről.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. február 2-án, a gödöllői ökogazdálkodási konferencián így fogalmazott:

„A Kárpát-medence természeti erőforrásainak gazdagsága azt indokolná, hogy Magyarország ott legyen Európa élvonalában a kiváló minőségű, magas szinten feldolgozott biotermékeivel. A számok, az eredmények sajnos messze elmaradnak a lehetőségeinktől. Az EU-s csatlakozás óta Magyarországon, az ökogazdálkodási területek nagysága nem változik, hozzávetőleg 122 ezer és 145 ezer hektár között mozog.

Meggyőződésem, hogy csak összefogással és párbeszéddel találunk megnyugtató választ a hazai biogazdálkodás jövőjére; csak úgy, ha összehangoljuk az ágazat szakterületeit, beleértve a tájékoztatást, a szemléletformálást is.

Az agrárkormányzat határozott szándéka, hogy kiemeljük a kátyúba ragadt szekeret, és céltámogatásokkal növeljük azoknak a mezőgazdasági területeknek a nagyságát, amelyeken biogazdálkodást folytatnak a termelők, a gazdák.”

Négy évnek kellett eltelnie, hogy a kormány (öko akcióterv, ill. VP ÖKO támogatás [64 Mrd Ft]) a civil (Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége, Magyar Biokultúra Szövetség), szakmai, kutató (ÖMKi) és ellenőrző szervezetek, valamint egyetemek összefogásával megtörtént az ökogazdálkodás tizenkét éve kátyúban lévő szekerének kimozdítása.

Ennek legfőbb előzménye, fő okozója, hogy a kormány 2015-ben meghirdette az ökológiai gazdálkodás 2016. jan. 1-től 2020. dec. 31-ig tartó támogatási programját. A pályázati kiírás kissé kapkodósra sikerült: a pályázóknak kevés információja és ideje volt, hogy beadják a pályázatukat. Azonban még így is 2 242 db pályázatot adtak be, melyből 2199 db (98%) volt az érvényes pályázat. A Miniszterelnökség (mint a vidékfejlesztésért felelős tárca) által kezelt, „VP-4-11.1.-11.2.-15.” kódszámú, „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című pályázati kiírás keretösszege 64,38 Mrd Ft volt.

 

2017. február 2-án, Gödöllőn, a Szent István Egyetemen, napra pontosan öt esztendővel a korábbi öko konferenciát követően, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy újabb nagyszabású konferenciát szervezett a Szent István Egyetemmel közösen, „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton?” címmel. A konferenciát személyes jelenlétével tisztelte meg dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr és Kis Miklós Zsolt úr, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

IMG_0073.JPG

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a gödöllői ökogazdálkodási konferencián. (Fotó: Hegedűs Mária)

Dr. Fazekas Sándor előadásában elmondta: „(…) olyat akarunk termelni, amit a vásárlók szeretnek és megvesznek. Ezeknek a termékeknek mindenképpen hagyományosnak, egészségesnek, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük. (…) szólt arról is, hogy ehhez fontos a tudatos fogyasztói magatartás, amelynek kialakulását támogatni kell. A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy országban GMO-s termelés folyik, akkor ott aligha lehet tiszta környezetről beszélni, ezért ki kell állnunk a GMO-mentes termelés mellett. Hozzátette: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) már több száz céggel, kiépített kutatói hálózattal szolgálja azt a célt, hogy olyan tudással rendelkezzünk, amely biztosítja e termékek folyamatos piaci megjelenését. Termékeinknek mindenképpen hagyományosnak, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük.”


Kis Miklós Zsolt államtitkár úr tájékoztatása szerint az ökogazdálkodási pályázati kiírás keretében beérkezett támogatási igények kielégítéséhez a keretösszeg elégnek bizonyult. A kifizetések még a 2016. évben megkezdődtek. Az összes, rangsorba állított, érvényes pályázat nyert. Ezért is, 2017-ben nem indul újabb pályázat, nem hirdetik meg a második körös pályázatot.

Az államtitkár úr továbbá elmondta, hogy voltak olyan biogazdák, akik – mivel az agrár-környezetgazdálkodásra vonatkozó (AKG) pályázati kiírásban még magasabb elnyerhető támogatási összegeket láttak – nem az ökogazdálkodási kiírás, hanem az AKG-s kiírás keretében adtak be pályázatot. Ők végül sok esetben lemaradtak a támogatásról, mert az AKG-s kiírás keretében sokszoros volt a túljelentkezés, nem tudtak minden támogatási igényt kielégíteni, valamint az is probléma volt több esetben, hogy a pályázók nem olvasták el alaposan a kiírást, a pályázati anyagokat és így érvénytelennek bizonyult a pályázatuk. (A magasabb támogatási összegek ugyanis többféle követelménynek való megfelelést is jelentettek, aminek nem tudtak megfelelni.) Államtitkár úr azért sajnálja ezeket az eseteket, mert a Miniszterelnökség igyekezett minden fórumon megfelelően tájékoztatni a potenciális pályázókat arról, hogy hogyan érdemes pályázni és mire kell odafigyelni. Személyesen ő maga is többször elmondta még a pályázatok beadási időszakában, hogy a biogazdáknak az ökogazdálkodási pályázaton való részvételt javasolja, a kicsivel alacsonyabb összegek ellenére, mivel azt a támogatást lesz könnyebb sikeresen megpályázniuk, a várhatóan alacsonyabb pályázatszám miatt.

Véleményem, hogy a második körös pályázat esetén várhatóan olyanok is pályáznának, akik a rövid – 2015. nov. 7. és 2015. dec. 31. közötti – beadási időszak végéig nem tudták a pályázatukat elkészíteni. A pályázati felhívás ugyan 2015. október 7-én megjelent, de a pályázatok beadásához rendkívül sok adminisztratív feltételnek is meg kellett felelni, s várhatóan emiatt történt az is, hogy az eredeti felhívásban közölt december eleji beadási határidőt rövid időn belül kitolták. A pályázók megfelelő tájékoztatását véleményünk szerint azért sem lehet teljesnek tekinteni, mivel a támogatási kérelmek benyújtását elősegíteni hivatott kézikönyv kéziratát az Impresszum szerint 2015. november 23-án zárták le. Az Impresszum szerint az „Ökológiai gazdálkodás: Kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához” című kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra (NAK) adta ki, de az előszó tanúsága szerint a készítésében egyaránt részt vett a Miniszterelnökség (ME), a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Magyar Biokultúra Szövetség (MBSZ). A kézikönyv célja az volt, hogy „megkönnyítse a pályázati felhívás szabályainak értelmezését és segítségül szolgáljon a támogatási kérelmek beadásához.” – Sajnos, mivel a valóságban a kézikönyvet legkorábban december elején vagy sokkal inkább a közepén vehették kézbe az érintett gazdák, a potenciális pályázók, amikor már javában zajlott az év végi időszak – a karácsonyi ünnepekre készülés és a szabadságolások sora –, kötve hisszük, hogy a kézikönyv sikeresen teljesíteni tudta volna a célját. Talán ez is volt az egyik oka, hogy a várt ötezer pályázat helyett csak a fele érkezett be.

Az államtitkár úr a gödöllői konferencián az ökogazdálkodási pályázati támogatásról további adatokkal is szolgált. A 64,38 Mrd Ft keretösszeget a nyertes pályázatokban megjelölt, összesen 122 798 ha területre fizették ki, ill. fogják kifizetni. (Ez alapján az 1 hektárra eső támogatás 524 275 Ft volt.) A pályázott területek közel felét (49,6%-át) jelentik a gyepterületek (60 909 ha). További 54 017 hektárt (44,0%-ot) tett ki a szántó- és 7 872 hektárt (6,4%-ot) az egyéb (zöldség, gyümölcs, szőlő, halastó stb.) terület.

 

A konferencián előadást tartottak a hazai ellenőrző szervezetek, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (BH) és a Hungária Öko Garancia Kft. (HÖG) vezetői (dr. Roszík Péter, ill. Allacherné Szépkuthy Katalin) is, akik kitértek a cégük által ellenőrzött ökoterületek nagyságára.

Dr. Roszík Péter, a BH ügyvezető igazgatója, előadásában bemutatta, hogy milyen fejlődést értek el 2015-ről 2016-ra. Amíg 2015-ben az ellenőrzött vállalkozások száma 1 952 volt, addig a következő év végére ez a szám 3451-re nőtt. A növekedés 76,8%-os (+1 499 vállalkozás). Hasonló növekedést értek el a terület az ellenőrzött területeket tekintve is. A 2015. év végi 107 605 hektárról 2016. év végére 68 658 hektárral (63,8%-kal), 176 261 hektárra nőtt a BH által ellenőrzött terület. Ez a nagymértékű növekedés, ahogy az igazgató úr is utalt rá, az ökogazdálkodási pályázatnak, ennek a jelentős támogatásnak volt köszönhető.

Az igazgató úr továbbá bemutatta a cége és a Magyar Biokultúra Szövetség tevékenységét, mely során elhangzott az is, hogy jó nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik a BH (pl. „Kárpát-aljai ellenőrzés”). Elhangzott egy olyan állítás is, hogy a Biokontroll a kb. 4 100 szereplőből 3 600-at ellenőriz – ez az adat az igazgató úr által közölt tavalyi adatok fényében nehezen értelmezhető.

Allacherné Szépkuthy Katalin, a HÖG ügyvezető igazgatója, szintén ismertette az ellenőrző szervezetük tevékenységével kapcsolatos legfőbb adatokat. 2015. év végén 22 130 ha területet ellenőriztek. Ez a szám 2016. év végére 22 210 hektárra nőtt.

A HÖG esetében ez a csekély mértékű, „alig” 80 hektáros (0,4%-os) éves növekedés azért nem meglepő, mert ez az ellenőrző szervezet minden bizonnyal már 2015-ben megkötötte a szerződést a pályázatban résztvevő, a rendszerbe belépő új gazdákkal, és ezért már a 2015. évi jelentésük tartalmazta az ökotámogatások hatására történt területnövekmény jelentős részét vagy egészét. Így esetükben az irányadó a 2014-ről 2015-re történt növekedés volt: a 2015. évi adat a 2014-ben közölt 12 589,7 hektáros adathoz viszonyítva 9 540,3 hektáros (75,8 %-os) növekedést jelent.

Igazgató asszony az előadásában kitért arra is, hogy a 2016. évben a HÖG-nél az ellenőrzési rendszerbe belépő új partnerek szinte kizárólag csak kisméretű parcellákkal léptek be, és ez is hozzájárult az ő esetükben ahhoz, hogy a 2015-2016 közötti növekedés csekély mértékű volt.

A HÖG által ellenőrzött vállalkozások száma 2016. év végén összesen 512 db volt (429 termelő + 83 feldolgozó és kereskedő). A cégtől kapott információnk alapján a 2015. év végi vonatkozó adat 423 db volt. A HÖG 2014. évi jelentése szerint 2014.12.31.-én 203 db vállalkozást ellenőriztek. Ezek alapján a vállalkozások számát tekintve a növekedés 2014-2015 között +220 db (+108,4%-os) volt, míg 2015-2016 között +89 db (+21,0%-os) volt.

Az ellenőrző szervezetek vezetői által közölt adatok alapján, Magyarországon, 2016. év végén, összesen 198 471 ha volt az ellenőrzött ökogazdálkodás területe, mértéke. Ez 53%-kal (68 736 hektárral) több mint egy évvel korábban. Az öko vállalkozók száma 3 963-ra nőtt. A növekedés mértéke 101%-os. (Az adatok még nem hivatalosak.)

A két ellenőrző szervezet tehát az alábbiak szerint vett részt az ellenőrzésben 2016. év végén:

Ellenorzes_2016._JPG.jpg


Magyarország ökogazdálkodása, a 2016. év végi közel 200 e hektáros ökoterülettel, elérte az összes mezőgazdaságilag művelt terület (5 372 e ha) 3,7%-át, és megközelítette a „Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020)” c. hatályos öko akciótervben 2020. év végére kitűzött „időarányos” értéket.

Okogazdalkodas_teruletenek_valtozasa_es_tervek_1999-2020_JPG.jpg

Ha a következő négy évben éves átlagban a 38 ezer hektárral növekszik az ökoterület, akkor, de csakis akkor, elérhető a 2020. év végére kitűzött 350 000 hektáros cél.

A magyar ökogazdálkodás kátyúba ragadt szekerét 2016-ban sikerült kimozdítani. De még nem kiemelni. Reméljük, hogy nem járunk úgy, mint Románia, ahol – szintén a jelentős támogatás hatására – 2010 és 2013 között 182 706 hektárról 301 148 hektárra (118 442 hektárral, 64,8%-kal) emelkedett az ökoterület, majd, ahogy elmaradt a további támogatás, 2015-re visszaesett 245 924 hektárra. (Igaz, ez még mindig magasabb érték, mint a 2010. évi kiindulási érték.)

Talán ezért is szorgalmazták és kérték Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkártól a gödöllői konferencia résztvevői, hogy a kormány mégis hirdesse meg az ökogazdálkodás második körös támogatását.

Sajnos az államtitkár úr nem tudott mást mondani, mint hogy 2017-ben biztosan nem lesz meghirdetve. A 2020-ig tartó jelenlegi uniós pénzügyi és támogatási ciklusban a későbbiek során, amennyiben a körülmények lehetővé teszik – pl. a 2015-ös pályázattal megítélt, de fel nem használt, vagy a nem teljesítés visszafizetett pénzösszegeknek a rendszerbe való visszaérkezése esetén –, újra tárgyalható lesz az öko támogatás felülvizsgálata.

Az ökoterület 2016. évi növekedésén túlmenően, sajnos megállapíthatjuk azt is, hogy a közel 70 e hektáros (53%-os) bővülés ellenére a hazai ökogazdálkodás szerkezete nem javult. A növekedést főleg a rét, legelő és a szántóterületek adták, sajnos a zöldség-gyümölcs területek nem növekedtek hasonló mértékben. Az állatállományról egyelőre nincsenek tavalyi adatok, mivel – sajnos – az ellenőrző szervezetek vezetői ezekről nem közöltek előadásaikban semmit. Az öko állatállományhoz kapcsolódik, hogy Prof. Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora, köszöntőjében elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodáson belül az állattartás témaköre sajnos némileg háttérbe szorult Magyarországon a növénytermesztéshez viszonyítva.

 

Az ágazat helyzete Európában és a világban

Eric Gall, az IFOAM szakpolitikai igazgatója, előadásában ismertette az ökológiai gazdálkodás területének és az ökológiai termékek, bioélelmiszerek fogyasztásának alakulását Európában és a világban.

Sokatmondó volt az ezt bemutató grafikon, melyből jól látható volt az a világszintű tendencia, hogy az ökoterület növekedési üteme és a fogyasztás bővülése között egyre nagyobb a távolság, az „olló” egyre jobban szétnyílik. 1998-2005 között e mutatók változását jelző két vonal még párhuzamos volt. 2005-2015 között az „olló” fokozatosan szétnyílt. Ez azt jelenti, hogy a bioélelmiszerek iránti igény gyorsabban növekszik, mint amivel a területi növekedés – így az ökológiai termelés volumene is – még lépést tudna tartani.

2015. év végén az ellenőrzött ökoterület nagysága mintegy 50 millió hektár volt, míg a fogyasztás elérte a 80 milliárd dollár értéket. Az Európai Uniót tekintve a fogyasztás éves növekedése 7,4% – ezzel semelyik másik ágazat sem tudja a versenyt felvenni.

Az IFOAM az ökológiai gazdálkodási mozgalmak világszervezete, melynek a világ 170 országából vannak tagszervezetei. A szervezet célja az ágazat egészének világszerte történő fejlesztésén túlmenősen, hogy információs platformot nyújtson a biogazdáknak, képviselje érdekeiket a különböző nemzeti és nemzetközi fórumokon, és így elősegítse az ökogazdálkodásra vonatkozó jogharmonizációt.

A szervezetük kidolgozott egy 2030-ra szóló jövőképet, víziót, melyben megfogalmazták, hogy hogyan képzelik el az ágazat jövőjét és ehhez milyen lépéseket szükséges megtenni, a jelenlegi állapot és fejlődési tendenciák alapján. Természetesen az öko ágazat helyzetét, gazdasági súlyát, részesedését tovább kellene növelni, mert ez jelenti az egészséges, élhető és fenntartható élelmiszertermelést. Bár az ökogazdálkodásra vonatkozó kiadások az elmúlt évtizedben egész Európában jelentősen növekedtek, nagyjából megduplázódtak, még mindig nem elégségesek, még mindig nincs meg a szektor kellő támogatottsága.

A 2017. február 2-i konferencián Prof. Dr. Urs Niggli, a svájci FiBL kutatóintézet igazgatójának előadásában – melyet a professzor úr távollétében dr. Drexler Dóra ismertetett – elhangzott, hogy az ökopiacnak az ökotermeléshez viszonyított „túl” gyors növekedése azt a veszélyt hordozza magában, hogy megjelennek az ökológiai piacon a „szerencsehuszárok”, akik leronthatják az egész ágazat jó hírét a nem valódi öko termékekkel. Az „olló” szétnyílásának lehetséges okai között még mindig szerepel az a tény, hogy mind a mai napig igaz, hogy a terméshozamok tekintetében az ökogazdálkodásnak lemaradása van a konvencionálishoz viszonyítva, annak ellenére, hogy történt fejlődés e téren is az ökogazdálkodásban. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ökogazdálkodás esetében azok az ökoszisztéma szolgáltatások, melyeket nyújtani tud, sokkal fontosabbak ennél a terméshozambeli hátránynál. 

 

Javaslatok

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) – mint a Vidékfejlesztési, majd a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnere – megfogalmazta azokat a javaslatait, melyek szükségesek ahhoz, hogy a hazai ökogazdálkodás megőrizze versenyképességét.

Ahhoz, hogy a 2016. év ne csak egy egyszeri, különleges év legyen a hazai ökogazdálkodásban, az alábbi intézkedések megtételét javaslom:

  • Ökogazdálkodási etikai kódex kidolgozása, elfogadása.
  • A Földművelésügyi Minisztériumban az ökogazdálkodásért felelős önálló apparátus (főosztály) felállítása.
  • A Miniszterelnökségnél, a vidékfejlesztésért felelős államtitkárságon az ökogazdálkodásért felelős személy kinevezése.
  • Öko akcióterv megvalósításáért felelős személy kijelölése. Az akcióterv megvalósulásáról évente beszámoló és kiértékelés.
  • Ökogazdálkodási Koordináló Bizottság létrehozása a felügyeleti, szakmai, ellenőrző-tanúsító és a civil érdekképviseleti szervezetek bevonásával.
  • Az ökogazdálkodással kapcsolatos oktatás és kutatás támogatása.
  • Öko (bio) szakmai kiadványok, könyvek, folyóiratok, gazdálkodást segítő kiadványok kiadása, filmek, CD-k, DVD-k, honlapok készítésének, fenntartásának támogatása.
  • Együttműködés és támogatás a Kárpát-medence országainak magyarok lakta területein az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére.
  • Kárpát-medencei öko kerekasztal, egyeztető bizottság összehívása, mely a Kormány felé tanácsadó szervként működne.
  • Kárpát-medencei ökogazdálkodási stratégia és etikai kódex kidolgozása.
  • Kárpát-medencei öko védjegy létrehozása.

 

Dr. Solti Gábor, 2017. február 8.