- Hírek
- Friss hírek
- Sárközy Péter szoboravatás Somogyváron
- SOS - Save our Seeds
- Uniós Ökológiai Díjak
- Sárközy Péter szoboravatás Somogyváron
- Bárki bekapcsolódhat! - Babtermesztés – kutatásban való részvételi lehetőség – EU-s országokban élőknek
- Elkészült a februári gödöllői ökogazdálkodási konferencia részletes összefoglalója
- Tagjaink életéből - Meta Terra hírei (2017. február)
- A Kárpát-medence mezőgazdasági állapota és ökogazdálkodása
- Tagjaink életéből - Székelyföldi Bio Egyesület hírei (2016 december)
- A KÖSZ is aktívan részt vett a Volánpack környezettudatos budapesti konferenciáján
- Beszámoló "A hazai bányászati termékek és ásványi nyersanyagok mezőgazdasági felhasználása" c. konferenciáról
- Beszámoló a XV. Bioterra Konferenciáról
- Aranyserleggel tértek haza
- Beszámoló a KÖSZ 2016. évi Közgyűléséről és a kapcsolódó programokról
- A KÖSZ részvétele a Magyarok Kenyere program kunszentmártoni ünnepségén
- Beszámoló a III. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyről
- Beszámoló a KÖSZ 2016. évi Elnökségi üléséről és a kapcsolódó programokról
- Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete
- Archívum
- 2016
- 20 éves a Biokontroll
- Létrejött Magyarországon az egységes öko-szerlista
- Maros megyei gazdák részvétele a 2015. évi OMÉK-on
- Biogazdálkodás a Vajdaságban
- A Meta Terra civilszervezet bioszekciójának beszámolója a 2015-ös évi tevékenységéről Magyarkanizsán
- A KÖSZ is aktívan részt vett az FM felsőoktatási gyakornoki programja keretében a határon túli egyetemisták fogadásában
- 2015
- A Palik-házaspár és a Biocentrum s.r.l. munkáját méltató cikk jelent meg a Minőségi Borok Ételek magazin 2015 őszi számában
- Fotógaléria a beregi tanulmányútról
- Beszámoló a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége és a Kárpátaljai Biokultúra Egyesület szervezésében 2015. november 6-7.-én, a beregi térségben megvalósított biogazdálkodási szakmai tanulmányútról
- Beszámoló a szabadkai 11. BioFest rendezvényről és a Terra’s Egyesület 25 éves jubileumáról
- A szabadkai Pannon RTV videóriportja a Székelyföldi Bio Egyesület delegációjának Magyarkanizsán és környékén tett látogatásáról és a régió ökogazdálkodásának helyzetéről
- A biokultúra és az ökogazdálkodás kitüntetettjei
- Lakiteleken tartotta meg éves közgyűlését a KÖSZ
- Zászlóadományozás Verbőcnek - Frissítve!
- KÖSZ Tagok a II. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen
- Kárpátalja példát mutat
- A KÖSZ felajánlása a Magyarok Kenyeréhez
- A Földművelésügyi Minisztérium a Kárpát-medencében élő magyar gazdák tájékoztatására elindította Határtalan Gazda honlapját
- A szlovéniai magyarok hetilapjában, a Népújságban jelent meg interjú a KÖSZ elnökéveé
- Akcióterv az Organikus Termelés Fejlesztésére Szabadka Város Területén 2015-2020-ig
- Lendván tartott előadást a KÖSZ elnöke
- Beszámoló a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének 2015. évi Elnökségi üléséről és az ahhoz kapcsolódó szakmai programokról
- Megjelent Dr. T. Veress Éva: Az én biokertem című könyve
- Részvétel a szekszárdi Helyi Termék Fesztiválon
- Kárpát-medencei Agrárfejlesztési Fórumot tartottak Illyefalván
- Zöld növényvédelem – mobil tanulás az ökológiai gazdálkodásban
- Az ökológiai gazdálkodás számokban
- A Földművelésügyi Minisztérium megújította a Stratégiai Partnerségi Megállapodást a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségével
- BIOFACH 2015: több kiállítóval és érdeklődővel, mint valaha
- Egy bio álom - Elérhető-e Magyarországon a 350 ezer ha ökoterület 2020-ra?
- Totális érdektelenség miatt nem jelent meg a BioHolMi karácsonyi száma
- 2014
- Örömhír: Palik Klárát kitüntetették!
- Beszámoló a TERRA’S 10. Nemzetközi Biotermék Fesztiválról
- Gazdálkodás biomódon – műhelykonferencia Csíkszeredán
- A KÖSZ is részt vett az Élelmiszer Érték Fórum nyitórendezvényén
- Magyarország ökogazdálkodásának kilátásai - Egy hozzászólás helyett
- Az EU- és az EFTA-országok ökoterületének változása 2002-2012 között
- Beszámoló a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésről
- Beszámoló – I. Nemzetközi Bor- és Lekvárverseny, Peszek-Tergenye
- A Magyarok Kenyere gabonájának ünnepélyes begyűjtése Kenderesen, a Horthy Ligetben
- A Kárpát-medence ökogazdálkodása (területi adatok)
- Bio vágópont és húsüzem átadása Berekfürdőn, a Hubai Ökofarmon
- Az Erdélyi Magyar Televízió riportja a torockói konferenciáról
- Beszámoló az I. Torockói Nemzetközi Ökogazdálkodási Konferenciáról
- A KÖSZ elnökségi ülése Torockón
- Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Dr. Tóthfalussy-Veress Éva
- Nemes Mátyás a KÖSZ megalakulásáról és az erdélyi, székelyföldi biogazdálkodás helyzetéről
- Környezetvédelmi kitüntetést kapott a KÖSZ elnöke
- Szerlisták (2014. május)
- Bioétkeztetés az óvodában – egy délvidéki közétkeztetési modell bemutatása
- Beszámoló - II. Földész Fórum
- Meghívó – II. Földész Fórum (2014.03.21.)
- Beszámoló az ÖMKi karcagi konferenciájáról
- Elérhetőek az ÖMKi 2014. február 6-i konferenciájának előadásai
- Párbeszéd a hazai ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért
- Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020)
- Részvétel a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők I. Találkozóján
- 2013
- Öko/bio szervezetek Magyarországon (2013)
- Magyarország ökogazdálkodása európai összehasonlításban 2010-2011 között
- Publikáció - A Közel-Kelet ökogazdálkodása
- Emlékek a Biokultúra Egyesület elnöki időszakáról
- Kárpát-medencei Ökotermesztők Találkozója Nyíregyházán
- Az ÖMKi védelmében
- Beszámoló - BIOFEST 2013
- Frissítve! - Beszámoló a KÖSZ, az NSKI és az ÖMKi közös rendezvényéről
- Frissítve! - Ökológiai Szakmapolitikai Csúcstalálkozó Budapesten
- A diatomit szerepe a biogabona tárolásában
- Meghívó a BIOFEST 2013 rendezvényre
- Határon átnyúló együttműködés a biogazdálkodás területén
- Konferencia a Részvételi törvény utólagos hatásvizsgálatáról
- Felhívás - Fiatal Gazda 3.0 (Komplex ismeretátadási és közösségépítési program ökológiai gazdálkodóknak)
- Medvehagyma-gyűjtés csak engedéllyel!
- Publikáció - Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon
- Szövetségünk idén is képviseltette magát a BioFachon
- Könyvismertető - Kőzetek és ásványok az ökológiai talajjavításban
- Beszámoló az IFOAM Európai Regionális Csoportja magyarországi tagjainak közgyűléséről
- Az összeférhetetlenség szabályozása a biogazdálkodásban
- Elismerések a magyarországi biomozgalomban
- Dr. Győrffy Sándor köszöntése
- Gondolatok a génmanipulált kukoricáról
- Bemutatkoztunk az EU-ban
- 2012
- Tessedik Sámuel-emlékülés a Vidékfejlesztési Minisztériumban
- Ökológiai tárgyú rendelet véleményezése
- Kárpát-medencei kerekasztal – Drávaszög, Muravidék, Burgenland
- Felvidéki és Kárpátaljai Kerekasztal a Vidékfejlesztési Minisztériumban
- Vajdasági Kerekasztal a Vidékfejlesztési Minisztériumban
- Stratégiai Partnerségi Megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Szövetség között
- 2016
- Friss hírek
- Szövetség
- Bemutatkozunk
- Alapszabály
- Biocharta
- Stratégia
- Tagjaink
- Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért
- Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)
- Hubai és társai Kft.
- Üllőparti Gazdaszövetkezet
- Gaia Alapítvány
- Napvilág Alapítvány
- Bioterra
- Marosvásárhelyi Biokertész Csoport
- Székelyföldi Bio Egyesület
- Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet (RMGE MAROS)
- Magyarkanizsa Község Agrár Uniója
- Meta Terra
- Partnereink
- Adatlap, Pénzügyi beszámolók
- Ökogazdálkodás
- Kiadványok
- Kapcsolat
A diatomit szerepe a biogabona tárolásában
2013. október 7. hétfõ
Az idén jelentős a rovarkártevő fertőzöttség, ebben segíthet a diatomit. A diatomit hatásosságát több biogazdálkodó is kipróbálta és jelentős eredményeket ért el. A diatomit Magyarországon bányászott és forgalmazott termék.
Az utóbbi időben több ökogazdálkodó is megkeresett, hogy biogabonájukban jelentős mértékű a rovarkártevők elszaporodása. Hallottak valami diatomitról, mit tudok róla? A diatomitnak, vagy más néven kovaföldnek az ökológiai gazdálkodásban történő felhasználásának lehetőségéről a Biogazda füzetek (7.) „Kőzetek és ásványok az ökológiai talajjavításban” című kiadványban írtam. A biofüzet beszerezhető a Sárközy Péter Alapítványnál (2081 Pilicsaba, Wesselényi M. u. 10.; alginit@freemail.hu). Ebben szerepelnek Roszik Györgynek a kovafölddel történő terménytárolásról írt tapasztalatai is.
A diatomit használatát engedélyezi az EU 889/2008/EK rendelete. Az I. sz. mellékletben szereplő „kőzetliszt” alapján.
Diatomit
A kovaföld vagy diatomaföld fehér, laza, krétaszerű, gyakran finoman rétegzett, rétegzés mentén elváló tavi üledék, amely kovaalgák (Diatomeák) kovavázainak felhalmozásából keletkezett. 1 cm3 diatomitban 2-3 millió kovapáncél található.
Kovaföldtelepeink a miocén vulkanizmussal kapcsolatos magmatitok süllyedékeiben kialakult melegvizű tavakban képződtek a Mátra, Tokaji-hegység, Börzsöny és a Mecsek hegység területén. Ezeknek az egykori melegvizű tavaknak dús diatoma tenyészetét részint a hőforrások, részint a szilikátok mállási oldatai tették lehetővé. Hasonló a dunántúli pulai, gércei, várkeszői, egyházaskeszői pliocén bazalttufa krátertóban alginittel együtt előforduló diatoma rétegek, valamint a nógrád-gömöri bazaltterületen Jelsőcön ugyancsak bazalttufa kráterben előforduló diatoma telep kialakulása is.
A diatomaföld 85-87%-ban SiO2-ből áll, 8-9% az izzítási vesztesége. Elsősorban ipari célra (szűrő-, hő- és hangszigetelő anyag, dinamitgyártás, szilikongyártás, olajfelitatás, műtrágya, növényvédőszer felitatás stb.) hasznosítják, de régóta ismert a mezőgazdasági célú hasznosítása is.
A nagy adszorpciós kapacitását kihasználva már a rómaiak gabonatárolásnál alkalmazták. Ugyancsak a gabonatároláshoz kapcsolódik a harmincéves háborúból fennmaradó történet is. Az úgynevezett fehér kőzetlisztet, az ún. „hegyilisztet”, a háború éhínséges idejében a liszt szaporítására használták.
Mivel az irodalmi forrás szerint „Ezt csinálják ma is Norvégia és Chile egyes vidékein, nem annyira szükségből, mint inkább babonából”, arra utalhat, hogy korábban sem a liszt szaporítására, hanem inkább a gabona, a gabonaőrlemények kártevőkkel szembeni megvédésére használták. A kovaföld ugyanis steril, poloska, patkány, egér nem telepszik meg benne.
A kovaföld pornak növényvédőszerként történő alkalmazásáról széleskörű szakirodalom található.
A kovafölddel történő terménytárolásról Roszik György az alábbiakat írta (Biokultúra 2007/3. p. 12-13.):
„A kovaföldet a betárolás során juttassuk a gabonahalmazra 3-5 kg/tonna mennyiségben. Az egyenletes elkeveredés kisebb tételeknél elérhető kézi adagolással is folyamatosan rászórva valamelyik betároló gépre vagy közvetlenül a halmazra. Az automatikus poradagolást 500 tonna termény tárolása esetén célszerű már kialakítani.
A porálarcot minden esetben viseljük, mivel a kovaföldszemcsék 5 mikrométer alatti méretűek, belélegzésük károsíthatja a felhasználó embert.
A kovaföld (diatóma-föld) hatását tekintve három irányban kifejtve éri el a rovarok elpusztítását:
• nedvességet von el, mert nedvszívó tulajdonságú,
• a légzőnyílásokba bejutva elzárja azokat,
• az ízeltlábúak ízületi mozgását teszi lehetetlenné.
A kovaföld nem káros a fogyasztókra, sőt jótékony hatású, amely hatás a termények felhasználása során az emésztőrendszerben jelentkezik; ma már kovaföld kapszulát is sok helyen árulnak. Így a termény felszínén lévő kovaföldet a biogazdák ingyen adhatják a vásárlóiknak, amelytől egészségesebbé válhat a bio késztermék.
Előfordul, hogy bekövetkezik egy rovarfertőzés, ekkor el kell végeznünk az áttárolást, takarítást és a kovaföldes kezelést, Ilyenkor a por kijuttatására alkalmas motoros permetezőt szoktuk használni jól eloszlatva a port, és a mennyiséget pedig kétszeresére célszerű növelni. Tapasztalni fogjuk, hogy a rovarok 1 héten belül elpusztulnak és a gabonahalmazból rostákkal kiválaszthatók. A tudatos terménytárolás és gondos gazdálkodás része munkánknak, a folyamatba épített ellenőrzés és visszacsatolás – dokumentáltan – megfelel a legkorszerűbb és általánosan elfogadott minőségbiztosítási rendszerek elvárásainak. Az auditorok is ezt elfogadják, ennek része a leírt védekezési módszer, amivel megerősíthetjük fogyasztóink bizalmát.
A megelőzés és a beavatkozás általánosan alkalmazható módszere a kovaföldes kezelés a biogazdálkodásban, igazán csak akkor hatékony, ha a többi raktározási feladat részeként, rendszerbe foglalva végezzük. A szerző Vil van Eisden tanácsára kezdte alkalmazni a kovaföldet 1998-ban, üzemszerű körülmények között.”
Talajjavító anyagként történő alkalmazása kevésbé ismert. A Zeovita zeolit és kovaföld keverékből álló földkeverék esetében a kovaföld nagyon jó folyadékmegkötő és felszívó képessége, valamint a zeolit kitűnő adszorpciós képességének együttes hatása jelentkezik.
A jövőben a mezőgazdaságban várhatóan szélesebb körben válik ismertté és keresetté a kovaföld, melyet hazánkban Erdőbényén és Szurdokpüspökiben bányásznak.
Az erdőbényei kovaföldet termelő és forgalmazó EDIAFILT Kft. szerint:
„A szilícium-dioxid kovasavként van jelen a növények, az állatok és az emberek szöveteiben is, amely erősíti a növényt, így még ellenállóbbá teszi őket a gombás támadásokkal szemben. A magas szilícium-dioxid tartalom miatt a növény kevésbé lesz ízletes a rovar számára. A szilícium-dioxid, a kalciumhoz hasonlóan erősíti a sejtfalat, melynek eredményeként a növényünk erős és termékeny lesz. A szilícium-dioxid gazdagítja a szénhidrátszintet, ennek következtében az illatukat (ízüket). A kovaföld a természetes és amorf szilícium-dioxid gazdag forrása.
Oxidos összetétel (%)
SiO2 76-87
Al2O3 3,8-8,2
Fe2O3 0,1-1,5
TiO2 0,1-0,3
MnO 0,05-0,08
MgO 0,3-0,7
Na2O 0,1-0,3
K2O 0,1-0,3
CaO 0,1-4,1
Nyomelemek <0,05%
A kovaföldben lévő szilícium-dioxid nem helyettesíthető trágyával. A talajnak több mint 100 ppm növény számára elérhető szilícium-dioxidot kellene tartalmaznia az optimális termelékenység elérése céljából. A kovaföld, amely minimum 75% amorf szilícium-dioxidot tartalmaz, biztosíthatja ezt és a szükséges nyomelemeket is.
Használják nyers formában golf- és sportpályákon, extenzív tetőkerteknél és nagyobb kertek kialakításánál. A talaj porhanyósítására és vízfelszívó képességének növelésére használják, szem előtt tartva a növények egészséges gyökérrendszerét.
Felhasználási javaslatok:
Kovaföldadagolás a talajhoz elősegíti a növények egészséges növekedését. A kovaföld bonyolult szerkezete segíti nyitva tartani a talaj pórusait és elősegíti a vízutánpótlást a gyökerekhez, visszatartva és engedve a nedvességet, amikor szükség van rá, továbbá oxigéndússá teszi a talajt és segíti fellazítani a kemény, agyagos földet és nem utolsó sorban csökkenti az öntözés költségeit.
Rovarirtóként is ajánlott. Permetezze szántókra és legelőre, használjon 6-18 kg hektáronként (6-10 kg szélcsend idején). Szórja eső után, permetező öntözéssel, vagy erős harmat után, hogy jobban tapadjon a levelekhez. Permetezze a növényre a talajtól felfelé, amely így befedi a levelek szárát, tetejét és alsó részét, a fatörzset és szórja köré a földre. Ez megakadályozza a különböző gyümölcslegyek, hernyók és bogarak (lárvaalakban) vándorlását.
Használható még levéltetű, üvegházi molytetű, atkák, tücsök és más rovarok irtására is. Használhatja házon belül, a melegházban, biokertészetekben vagy a kertben gyümölcsökre, zöldségekre, virágokra.
Fiatal növényeknél 1,7 kg, nagyobb növényeknél 4 kg/ha mennyiség már eredményes. A leghatékonyabban harmat vagy eső után használható.
Tárolt növényi őrlemények esetén adjon 3-5 kg kovaföldet minden tonna őrleményhez, ahogy beteszik őket a tárolóhelyre, így a kovaföld kiirt minden bogarat, ami jelen van és megvédi az őrleményt a további rovarinváziótól. A bogarak nem tudnak immunissá válni ellene, mivel a mechanikus hatását megtartja.
A kovaföld talajkezelésre használható a földfelszínére kiszórva, vagy a talajba bedolgozva, ilyenkor a javasolt dózis 2 tonna/hektár.” (Biokultúra 2008/4.)
Dr. Solti Gábor