2022. május 20. péntek

Sárközy Péter szoboravatás Somogyváron

2022. április 12. kedd
2018-ban Balázs József somogyvári lakos, önkormányzati munkatárs vetette fel, hogy emlékezzenek meg Sárközy Péterről. A község polgármestere, Gyurákovics László felkarolta az ötletet. Innentől kezdve „Somogyvár őrzi Sárközy Péter emlékét”.

2020. július 18-án Somogyváron a község központjában lévő parkot a Somogyvár Község Önkormányzata határozatában prof. dr. Sárközy Péter Parknak nevezete el.

Továbbá felvetették, hogy az Emlékparkban fel kellene állítani Sárközy Péter szobrát. Az ötletet támogatta a község polgármestere, mely támogatáshoz csatlakozott a Sárközy család és a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért alapítvány kuratóriuma is.

Kissé csípős, de tiszta időben kezdődött meg az ünnepség. A vékony felhők közül időnként előbukkant a nap, gyenge sugaraival hozzájárulva az eseményekhez. Amíg a vendégek gyülekeztek a naphoz méltó háttérzene szólt.

Fél háromkor megszólalt „Somogyvár dala” (dal szerzője Móring József Attila és a Kormorán zenekar) majd a narrátor - Somogyvár Polgármesteri Hivatalának munkatársa - Hegedűs Henriette köszöntötte a megjelent vendégeket, résztvevőket, felkérte Gyurákovics Lászlót, Somogyvár polgármesterét, hogy mondja el megnyitó beszédét.

Őt követően Móring József Attila országgyűlési képviselő köszöntötte a résztvevőket. A képviselő úr úgy is mint a térség országgyűlési képviselője, és úgy is mint Somogyvár lakója köszöntötte a meghívott vendégeket, a Sárközy család tagjait, a Sárközy Péter Alapítvány kurátorait és a résztvevőket.

Ezt követően dr. Nagy István miniszter úr tartotta meg ünnepi beszédét.  

„Érezzük, látjuk és tapasztaljuk: a tudományok és technológiák fejlődése félelmetes lehetőséget adott az ember kezébe, amely átalakította a bánásmódot erőforrásainkkal.

A géntechnológia terjedése teljesen átformálta a hagyományos mezőgazdasági termelést. Az 1980-as évek elején már bizonyossá vált: a mezőgazdasági értékek csak úgy válhatnak fenntarthatóvá, ha a gazdálkodás és az élelmiszer-előállítás korszerű, bioszemlélettel párosul, mert csak így maradhat hosszú távon környezetkímélő és egészségvédő hatású. Hazánkban ezt az ökológiai gondolatot kevesen képviselték olyan kitartóan évtizedeken át, mint Sárközy Péter professzor úr.

Egyedül abban reménykedem – írta- hogy az ökologikus szemlélet terjedése kissé lefékezi a megtévesztő csengésű biotechnológia térhódítását. Még akkor is, ha tudjuk: hatásai esetleg sokára, nemzedékek váltásával érvényesülnek a maguk valójában

A hazai tudósokat jóval megelőzve, már 1984-ben a biokultúrát, mint egyetlen lehetséges erkölcsi eshetőségként értékelte, úgy fogalmazott: „Meg kell értetnünk, hogy nem a haladást akarjuk gátolni, fékezni, hanem a vaktában túlhajtott vágtatást az élet érdekeivel összhangba hozni”

Ő alapvetően a mezőgazdaság eredeti hivatását nem látta megvalósulni, mert az a termelés, a természeti táj eredeti arculatának megőrzésén túl, a falusi lakosság megtartására épül. A kommunizmus éveiben ezért tartotta lényegesnek felemelnie a szavát a falvak elnéptelenedése, a letarolt erdők helyére épített betonrengetegek láttán.

Sárközy Péter minden írása a magyar földhöz mindhalálig ragaszkodó hűségről árulkodott. Nagyváradi származására épp olyan büszke volt, mint somogyii gyökereire, de személyes életének legmeghatározóbb évei minden bizonnyal a második világháború, a keleti front, a voronyezsi harcok. A visszavonulás alatt súlyos sebet kapott. Édesapja eközben eltűnt, testvére hősi halált halt. Később megtapasztalta a hadifogság embert, s főleg lelkét próbáló napjait. Származására tekintettel nem helyezkedhetett el szakmájában, sőt valódi végzettségét sokáig titkolnia kellett, pedig szakmai életére minden bizonnyal a legnagyobb hatást a Keszthelyi Gazdasági Akadémia elvégzése jelenthette. Személyisége olyan környezetben bontakozott ki, melyben késztetést érzett arra, hogy ne csak környezete és saját ambíciói irányítsák életét, hanem tudásával és elkötelezettségével a társadalom, a magyar agrárium ügyét is szolgálja.

A hadifogságot követően traktorosként helyezkedhetett el, de megjárta a bányák sötét világát is. Később szorgalmának és kitartásának köszönhetően, később már megyei vezető agronómus. Az 1950-es években nyelvtudása révén, a Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője.

1956-ban a forradalmi bizottság titkárának választották. Vidékre költözött, főagronómusként dolgozott, de az íráshoz az ismeretterjesztéshez továbbra is ragaszkodott. Nyomtatásban több mint 1000 cikk és tanulmány, továbbá 11 könyve jelent meg. Gazdálkodási és irodalmi gyakorlatában a természetszerű módszerek alkalmazására törekedett. Hasonlóan gondolkodó tanár társaival a magyar agrárium iránt elkötelezett barátaival hozta létra a Biokultúra Egyesületet, amely ma már szövetségben működik.

Haláláig dolgozott. Ökonómiát és ökológiát tanított a Szent István Egyetemen, főszerkesztő-helyettese volt az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadta lap, az Európai Unió Agrárgazdaság című újságnak, de a fordításhoz is élete végéig hű maradt. Ifjú korában Horatiust, utolsó évtizedeiben inkább német és angol nyelvű szakkönyveket fordított.

Amint bizonyos, hogy a tudomány hatalom, úgy bizonyos az is, hogy a tudományban haladni csak az tud, aki az igazságot magáért az igazságért és nem mellékérdekből keresi. Ezt az Eötvös-i tanítást tekintette magának Sárközy Péter professzor úr is. Életpéldája áthatja munkásságát: személyes életében megtapasztalta a béke, az emberség, a természet és az emberi élet törékenységét, ezért szakmai életét az emberi élet megóvására, a környezet és természet, a magyar föld és a magyar falu védelmére helyezte. Azzal a szellemi tőkével, amit az elődöktől kapott, embert próbáló időkben, jól és áldozatosan gazdálkodott. Ezért úgy igaz és méltányos, ha különösen is gazdag életműve örökségül hagyományozódik az utókor számára. Emléke pedig mementóként méltó helyre kerül, ezért ezúton is tisztelettel köszönöm Somogyvár Önkormányzatának, a Sárközy Péter emlékét őrző alapítványnak és minden adakozónak, hogy ma főhajtással állhatunk a jeles egyetemi tanár szobra előtt. Élete és munkásága álljon példaként előttünk.”

A szobor – Orr Lajos szobrászművész alkotása – 2021. október 14-én került felavatásra.
  
  
A szobor felállításának költségeihez a Magyar Nemzeti Bank  (Főoldal (mnb.hu)) nagylelkű támogatását ezúton is köszönjük!