Frissítve! - Ökológiai Szakmapolitikai Csúcstalálkozó Budapesten

A 2013. október 9-13. között Magyarországon megrendezésre kerülő ICOAS 2013 konferencia részeként október 9-én, Budapesten, a Parlamentben, a Felsőház termében került sor az Ökológiai Szakmapolitikai Csúcstalálkozóra. Az ÖMKi főszervezésében lezajlott ünnepi eseményen a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének több tagszervezete is képviseltette magát. A Szövetség elnöke, Dr. Solti Gábor, „Az ökológiai mezőgazdaság lehetőségei a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást.

A rendezvényről készült jelen beszámolónkat 2013.10.31-én frissítettük, kiegészítettük további hasznos információkkal és a fotókkal.

A konferenciát Lezsák Sándor, az Országgyűlés Alelnöke köszöntötte. A nyitó előadást Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára tartotta.

Prof. Dr. Urs Niggli a FiBL képviseletében az ökológiai mezőgazdaság és a vidékfejlesztési szakpolitika helyzetét mutatta be. Az IFOAM EU szervezettől Maro Schlüter „Az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban” címmel tartott előadást. Ezt követően Lukáš Víšek, az Európai Bizottság, Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés képviselője mutatta be az Európai Innovációs Partnerséget a Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság terén.

A kávészünetet és sajtótájékoztatót követően előbb Dr. Solti Gábor ismertette a kárpát-medencei ökogazdálkodás lehetőségeit, majd Ékes József parlamenti képviselő mutatta be a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát. Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) igazgatója a magyarországi mezőgazdaság egyik kitörési pontjára (innováció az ökológiai gazdálkodásban) hívta fel a figyelmet az előadásában.

A program kötöttsége miatt csak 3 hozzászólásra nyílt lehetőség, majd a résztvevők szakmai vezetéssel megtekinthették az Országházat.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) tagszervezeteit a következő személyek képviselték:

-          Dr. Drexler Dóra (igazgató, ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet)

-          Dr. Solti Gábor (elnök, Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért)

-          Dr. Bocz István (elnök, Holtmarosi Transsylvania Agrártermelők Szövetsége)

-          Nagy Miklós (elnök, Bioterra - Romániai Biogazdálkodók Egyesülete)

-          Csomós Attila (elnök, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros)

Dr. Solti Gábor előadása:

Az ökológiai mezőgazdaság lehetőségei a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence a Föld azon különleges területei közé tartozik, ahol még jó minőségű, termékeny talajok vannak. Kevesen tudják, hogy a világon a Kárpát-medence rendelkezik leginkább olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik a legkiválóbb mezőgazdálkodásra, így a biogazdálkodásra is. A világ egyik legtermékenyebb medencéje – hasonló Mezopotámiához vagy a Nílus völgyéhez –, amely a számítások szerint 120 millió embert tarthatna el jó minőségű élelmiszerrel.

A Kárpát-medence egykor a Magyar Birodalom, illetve egész Európa éléskamrája volt. Itt, a Kárpát-medencében található Európa egyik legrégibb kultúrája, a növénytermesztés több mint tízezer évre tekint vissza. A Kárpát-medence talán leghíresebb növényfajtája a tönköly. Régészeti adatok szerint az Alföldről bronzkori cserépedényekből került elő a tönkölybúza. Kajdi Ferenc, a tönkölybúza nemesítője és kutatója, a kárpát-medencei tönkölybúza korát 11 ezer évre teszi.

A Kárpát-medence területe mintegy 325 ezer km². A múlt század elején ennek több mint 90%-a volt termőterület, 66%-a mezőgazdaságilag művelt terület (21 556 ezer ha). Az első világháború után, 1920. június 4-én Trianonban a győztes nagyhatalmak feldarabolták a Kárpát-medencét kitöltő egységes államalakulatot, Magyarországot. Elcsatolták hazánk területének 72%át és lakosságának 59%-át.

Jelenleg a Kárpát-medencén nyolc ország – Magyarország, Románia Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna – osztozik. Ezen országok összes területe 1 233 ezer km², melyből a Kárpát-medence 325,4 ezer km². Ökogazdálkodási potenciálját tekintve az 1910-es állapotból, a mezőgazdaságilag művelt 21,56 millió hektárnyi területből indulhatunk ki. Ha egy 10%-os ökoterülettel számolunk, akkor ez a Kárpát-medencében kb. 2 millió ha. Jelenleg az ökológiailag ellenőrzött területek a Kárpát-medencében kb. 5-600 ezer hektárt tesznek ki.

Ha a Kárpát-medence ökogazdálkodásának fejlődését 2004-től vizsgáljuk, amikor is az Európai Unió legnagyobb mértékű bővítése történt. A térség országaiban ebben a 7 éves időszakban mintegy 61%-kal, 550 ezer hektárral nőtt az ökogazdálkodás területe.

Az egyes országokban eltérő az ökogazdálkodás fejlettsége. Legjobb Ausztriában, ahol már 20% feletti az ellenőrzött ökogazdálkodás. Szlovákiában, Szlovéniában 6-10% közötti. A többi országokban még 3% alatti.

Ugyancsak igen eltérő ezen országok biotermék feldolgozottsági szintjük, belső fogyasztás mértéke és kereskedelme. Pl. amíg Magyarországról a megtermelt bioélelmiszer kb. 80%-a exportra kerül, addig Ausztria jelentős importáló ország. Ugyanakkor szinte mindegyik országban egyre több civil, a biokultúra népszerűsítését, az ökológiai gazdálkodás fejlődését célul tűző szervezet alakul, tevékenykedik.

„Az ökológiai gazdálkodás elkötelezettjeinek nem kell bizonyítanom, hogy a Kárpát-medence egy természeti csoda, aminek természetesen az ember is része, az itt élő népek és nemzetiségek műveltségével, termelési hagyományaival együtt. Nemcsak az ökológiai rendszereknek kell jól működniük ahhoz, hogy ez a csoda érvényre juthasson. Nekünk is szorosan együtt kell működnünk egymással és a természettel” – mondta dr. Fazekas Sándor miniszter úr az ÖMKi 2012. évi konferenciáján.

A Sárközy Péter Alapítvány kezdeményezésére ebben a szellemben hoztuk létre 2011 szeptemberében a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségét (KÖSZ). A 11 alapító szervezet a Kárpát-medence öt országát képviseli. A Szövetségnek jelenleg 18 tagja van. Ezzel a Szövetség a Kárpát-medencében a legnagyobb ilyen célú civil szakmai ernyőszervezetté vált.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének tagszervezetei

(2013. szeptember)

Magyarország

1. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért
2. Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület
3. Gaia Alapítvány
4. Napvilág Alapítvány
5. Üllőparti Gazdaszövetkezet
6. Hubai és Társa Kft.
7. Ökológiai Mezőgazdaságért Kutató Intézet (ÖMKi)

Románia, Erdély

1. Romániai Biogazdálkodók „Bioterra” Egyesülete
2. Kovászna-megyei Biokultúra Egyesület
3. Marosvásárhelyi Biokertész Csoport
4. Székelyföldi Biokultúra Egyesület
5. SC EKO PROD (Kolozsvár)
6. Holtmarosi „Transsylvania” Agrártermelők Szövetsége
7. Erdélyi Magyar Gazdák Maros

Szerbia, Délvidék

1. Terra’s
2. Magyarkanizsa község Agrár Uniója

Szlovákia, Felvidék

1. Biocentrum s.r.o

Ukrajna, Kárpátalja

1. Kárpátaljai Biokultúra Egyesület

A KÖSZ egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy érdemben segítse és közreműködjön a Kormány 2012-2020 közötti Nemzeti Vidékstratégiájának, s ezen belül is leginkább a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési, valamint ökológiai gazdálkodási programjának a megvalósításában.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2012. október 9-én Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá a Szövetséggel. Mivel a minisztérium minden szakágazatból csak egy szervezettel köt stratégiai partnerségi megállapodást, ezzel a Szövetség képviseli a magyar ökogazdálkodókat és civil szakmai szervezeteket a minisztérium felé. Az elmúlt évben többek között véleményeztük az új ökogazdálkodási rendeletet és az Ökogazdálkodási Akciótervet, számos javaslattal éltünk a VM felé, több közös programon vettünk részt.

A Szövetség Alapító Okiratában megfogalmazott további kiemelt célok szorosan illeszkednek a Kormány Kárpát-medencére vonatkozó mezőgazdasági, társadalmi és gazdasági stratégiájába, így:

a)      A Kárpát-medence, mint földrajzi, földtani, vízrajzi, ökológiai és kulturális régióban élő emberek és természeti környezete harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztése,

b)      a Kárpát-medence országaiban tevékenykedő ökogazdálkodási, biokulturális szervezeteinek megjelenítése, képviselete, védelme az egyes országok és az Európai Unió előtt,

c)      a Kárpát-medence GMO mentességének biztosítása.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének főbb stratégiai célkitűzései:

1. A Kárpát-medence GMO mentességének megteremtése.
2. A Kárpát-medence ökogazdálkodási akciótervének, stratégiájának kidolgozása.
3. Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek egységesítése.
4. Az egyes országok ökológiai gazdálkodást felügyelő minisztériumai tanácskozásainak megszervezése.
5. A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felnőttképzési rendszerének együttműködése.
6. Kárpát-medencei öko védjegy megteremtése.
7. Ökogazdálkodást segítő tudásklaszter, adatbázis létrehozása. Egységes oktatási, szakkönyvkiadási, szaktanácsadási, kutatási rendszer kidolgozása.
8. Ukrajna és Szerbia uniós ökogazdálkodási integrációjának elősegítése.
9. A kárpát-medencei ökogazdálkodók etikai kódexének kidolgozása.
10. A kárpát-medencei civil szakmai szervezetek összefogása, az ökológiai gazdálkodók érdekképviseletének erősítése.

Legyen újra a Kárpát-medence Európa éléskamrája, az egészséges bioélelmiszert előállító régió!

További információk:

Az ÖMKi honlapján az október 9-i, budapesti csúcstalálkozóról készült beszámoló (további képeket és letölthető előadásokat tartalmaz) megtekintéséhez kattintson ide!

A budapesti rendezvényt követően, Egerben megtartott, többnapos Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS 2013) beszámolójának megtekintéséhez kattintson ide!

Az október 9-i rendezvényről készült fotók:

Az Ökológiai Szakmapolitikai Csúcson született fényképek az alábbi diavetítésben tekinthetők meg. A fotókért köszönet Frühwald Ferencnek!