Frissítve! - Beszámoló a KÖSZ, az NSKI és az ÖMKi közös rendezvényéről

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) elnöke, dr. Solti Gábor, és az NSKI Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság igazgatója, Molnár György, már a múlt év végén elhatározták, hogy kárpát-medencei szinten létrehozzák az ökogazdálkodók és felnőttképzési szervezetek közötti szakmai együttműködést. Ennek első közös rendezvényére 2013. szeptember 7-én a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítványnak a XI. Sárközy Péter Tudományos Emlékülése és a KÖSZ közgyűlése nyújtott lehetőséget.

A rendezvényt köszöntötte Szász Jenő, a Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének elnöke, és Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Tóth Katalin előadást tartott a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai partnerségi tapasztalatairól. A program vitaindító előadását dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatónője tartotta.

A rendezvényre meghívást kaptak a felnőttképzési szervezeteket tömörítő PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszter agrárképzésben érintett felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és magyarországi szervezetei, mivel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyik küldetése az, hogy nemzetegyesítést szolgáló, összefüggő kárpát-medencei rendszerek létrejöttét kezdeményezze. „Ez volt az első alkalom, amikor két kárpát-medencei kiterjedésű szerveződés összefogása megvalósul, tehát úttörő kezdeményezés. Másrészt az összefogásunk arra a szándékra épül, hogy a két hálózat lehetőségei, erőforrásai kapcsolódjanak össze és ezek egyesítésével nagy, közös célokat legyünk képesek kitűzni és megvalósítani. Mindkét hálózat kárpát-medencei szinten fogja össze egyrészt az ökológiai gazdálkodásban érdekelt szervezeteket, másrészt a felnőttképzési intézményeket. A gazdáknak szükségük van munkájukat ténylegesen támogató, korszerű ökológiai képzésekre, a felnőttképzőknek pedig partnerekre ezek megvalósításához. Az első közös kezdeményezés is megvitatásra került a találkozón, melynek célja egy kárpát-medencei ökotermék védjegy és ökológiai gazdálkodási tudáshálózat létrehozása és működtetése. Az első lépést tehát megtettük, mely után bizakodva várjuk a folytatás mielőbbi lehetőségét. Ennek érdekében az NSKI a lehetőségeivel mindent meg fog tenni.” – nyilatkozta a Piliscsabai Polgárnak Molnár György igazgató.

Solti Gábor

Emlékeztető

„Hálózatok közötti szakmai együttműködés létrehozása”

 A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság közös programja

 2013. szeptember 7, (szombat) Piliscsaba

Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, köszöntő szavait követően dr. Solti Gábor KÖSZ elnök felkérte a KÖSZ és a PannonForrás hálózatok tagjait, hogy rövid bemutatkozással egybekötve osszák meg gondolataikat a dr. Drexler Dóra (ÖMKI) által vázolt, Kárpát-medencei ökotermék védjegy és ökológiai gazdálkodási tudáshálózat létrehozása és működtetése című programkezdeményezés, mint a Kárpát-medencei ökohálózatok összekapcsolásának a lehetőségéről.

Palik László, Biocentrum, Felvidék-Szlovákia: A magyarországi új agrárkamara megalakulása lehetőséget teremtett számos kerekasztal beszélgetés lebonyolítására az ökogazdálkodásban érintettek képviselőivel, akik beszámoltak róla, hogy a magyarországi mezőgazdasági programhoz hasonló folytatása lenne szükséges Szlovákiában is, hiszen a biotermelés nem ismert lényegi szinten. A jelenlegi szlovák mezőgazdasági miniszter tudomására hozták a KÖSZ megalakulását, aki tolmácsolja a Kárpát-medencei gondolatiságot a szlovák kormány felé. Azonban sajnos kevesen tudnak róla, jobban kellene propagálni, nem csak magyarlakta vidékeket megszólítani, hanem a szlovák biogazdák bekapcsolása is szükséges, akik készek az együttműködésre.

Gabri Rudolf, Nagykapos: Véleménye szerint az önkormányzatok, mint szegmens hiányzik az együttműködésben. A PannonForrás hálózat képes a közmunkaprogramban elhelyezni ennek a projekt gondolatiságának a gyökereit, azonban fontos az önkormányzat, mint rendszertényező, célcsoport hangsúlyozása.

Horváth Attila, Kárpátalja: Az ökogazdálkodók mint képzés hiányzik, ez a legfontosabb ismérv. A Beregszászi főiskola az oktatás, képzés helyszínként szolgálhat csupán. Kárpátalján holland kezdeményezésre elindult egy biogazdakör primer zöldség és gyümölcstermesztésben. A gazdakör növelése céljából biogazda tanfolyam indult el, amelyet a későbbiekben bővíteni is lehet. Fontos hangsúlyozni a konvencionális és a biogazdálkodás között különbséget, kiemelten fontos az ismereteket továbbadása. Körzeti orvosok közreműködését kérték, hogy a növényvédőszerek hatásairól a biogazda képzés során tartsanak előadást, azokat egészség károsító hatásairól. A közmunkaprogrammal kapcsolatban nem egyszerű azoknak a bevonása, akik segélyből élnek, véleménye szerint, gazdálkodni szívből kell.

Kérdésként merült fel, hogy ki a lesz a későbbiekben a képzés szervezője. Elmondta, hogy eddig magyarországi barátok adták a hátteret, de elgondolkodtató volt azoknak is, akik konvencionális gazdálkodást folytatnak.

Molnár György, NSKI igazgató hozzátette, hogy a képzők képzése által, helyi szakemberek képzése a PannonForrás hálózat feladata, azonban szükséges egy helyi képző szerv is, aki ezt megvalósítja, ezáltal is a helyi humán erőforrás fejlesztését szolgálja.

Horváth Attila, Kárpátalja, véleménye szerint a szakemberképzés lehetséges a beregszászi főiskolán, de gazdálkodót kell képezni.

Prof. Dr. Horvat Skenderovic Tereza, Terra’s egyesület: Véleménye szerint addig nem működhet a program, amíg nincs szakember és képzett gazdálkodó. Az egyesület tagjai Németországban, Ausztriában és Hollandiában szereztek szaktudást. Termőföldtől az asztalig elv alapján nemcsak a gazdálkodó, hanem a feldolgozó és a fogyasztó képzése is szükséges a teljes élelmiszerláncban. A képzési program átadása Szerbiában megtörtént, akkreditált, így a hallgatók oklevelet kapnak. Szívesen rendelkezésre bocsátják az iskolát és a tapasztalatokat. Fontos tényező, hogy a bioétel bekerült a napközik étrendjébe is, az óvodai bioélelmiszer-ellátási programban a táplálkozási kultúra fejlesztése az elsődleges szempont. A szabadkai önkormányzat financiális szerepvállalásával adják a drágább bioételt az iskolákban.

Molnár György igazgató hozzátette, hogy Kárpát-medencei tudásegyesítés nélkülözhetetlen, ha valahol megvan a tudás, abból kell építkezni, tudás egyesítő műhelyek létrehozása szükséges.

Bíró Zoltán, Háromszék, elmondta, hogy a közmunkaprogramban nem lát lehetőséget, azonban az idősek segítése önkéntes alapon kiemelt jelentőségű. Jobb, hatékonyabb közreműködés kell a saját, regionális szervezetekkel.

Molnár György igazgató megjegyezte, hálózaton kívül is van élet, választ fog adni kik együttműködők, azonban a forrás mindig előmozdítja az együttműködés lehetőségét. Vannak nagy közös célok, források egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre, de az intézet azon lesz, hogy ezeket közös összefogással előteremtse.

Csikós Árpád, Magyarkanizsa: Nemzetegyesítés rendkívüli dolog, de mindenekelőtt szemléletváltás szükséges. A magyarországi magyarság egy része úgy tekint a külhoniakra, mint nem azonos, egyenrangú felekre. Külhoniak hatalmas előnye, hogy két nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten. Korábban is voltak nemzetegyesítést célzó próbálkozások voltak projektek, 50 % eszközbeszerzéssel, azonban ezek meghiúsultak. A helyszínen kell egységesíteni a már meglévő erőforrásokat. Szerbiában hozzávetőlegesen 7-8.000 hektáron folytatnak, regisztráltan ökogazdálkodást, azonban a valóságban kb. 15-20.000 hektárról beszélhetünk, ha az erdei, vadon termő növények begyűjtését is hozzávesszük, akkor már mintegy 2-300.000 hektárról beszélhetünk. A legfőbb termékek a gomba, málna, szeder, áfonya, ezek közül is kb. 110 tonna vargánya és 290 tonna málnáról beszélhetünk. A területek összesítésével Szerbiában is elmondható, hogy jelentős az ökogazdálkodás. A hivatalos minisztériumi regisztráció alapján 2050 gazda folytat ökogazdálkodást. A szerbiai minisztériumi listához hasonlóan szükséges lenne egy átfogó KÖSZ gazdálkodói lista összeállítása is.

Belgrádi központtal megalakult ellenőrző szervezet az „Organo Control System” amely ellensúlya a Terra’s Egyesületnek. A Terra’s Egyesület által kidolgozott feltételrendszer régóta harmonizál a vonatkozó uniós előírásokkal. Több műhelymunkára lenne szükség, hogy megismerjük a regionális sajátosságokat. Ennek Délvidéken nagyon fontos elemei már léteznek.

Sarnyai Károly, Magyarkanizsa: Vannak oktatók, vannak programok, felnőtt képzők regionális hálózata is létezik. Minden oktató regisztrálhatja magát, önkormányzati képviselők is jelen vannak. Nemzeti tanács felnőttképzési hálózat kidolgozása megtörtént.

A szemléletváltás fontos kérdés, szemléletformáló programra vannak távlati elképzelések, azonban sajnálatos módon a képzeletben, a tudatban ott van a határ, ráolvasással nem lehetséges ezek megvalósítása, de gyakorlat által kell befolyásolni, hogy gazdagítsa a magyarországi embert is.

Csomós Attila, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete: 1997-ben indult az egyesület. 1999-től szaklapot ad ki, számos konferenciát szervezett már a témában. 2002-ben részt vett az első romániai ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezet az Ecoinspect létrehozásában. Kolozsvári egyetemi tanári kar segítségével folyik a szervezés és a tudásátadás. Véleménye szerint összefoghatóak a gazdálkodók, hogy tudásátadás megtörténhessen, amelyben az egyesület örömmel vállal feladatot. A gazdák mozgósítása nagyon fontos kérdés, amelyet a gyakorlatba kell átültetni, mindez további aprólékos projekt munkát igényelő feladat.

Lajos István, ökogazdálkodó, Gátér: Hangsúlyozta, hogy rendelkezésre áll a szükséges tudás, információ és erőforrások. Fontos hangsúlyozni az állati erőforrások meglétét, elsősorban az igás állatok, köztük a ló használat. Használatosak a régi eszközök, berendezések is, azonban mindezek igénybevételére és a gazdálkodásba való bevonásra nem állak rendelkezésre magyarországi támogatások. Az önkormányzat közmunkásokkal is termeltet, akik elsősorban konyhára termelnek, a maguk által megtermelt területről, melyet már a ló segítségével is művelnek.

Dobos Attila, Életvirág Ökológiai Gazdaegyesület: Az élet alapítás a lényege mindennek, ami egy gazdaságban fellelhető, az az élettel van összefüggésben. A természeti egyensúly figyelembe vételével szükséges a feltétel rendszer kialakítása. A gazdálkodásban meghatározó szerepe van a baktériumoknak, amelyek létén a minőségi élelem alapul. A teljes rendszer működése pedig az életszentséghez kötődik. Az egyesület alapját a családi méretű gazdaságok adják, melyhez tartozik egy közösségi ház, tangazdaság, ahol előadások, oktatások folynak. Húsz család egyesületi tevékenységgel egybekapcsolható. Hét éves ciklusokban a rendszer egésze kiterjeszthető az ökológiai gazdálkodásban, ami már nyomot hagy, az a 30-40 család által működtetett rendszer. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy vannak szenthelyeink, az ezeken a szakrális helyeken képződő függőleges csatornák segítik elő a megfelelő baktériumokat létét. Így a szenthelyek köré tud csoportosulni a gazdálkodás. Magyarországot letarolták egy modern gazdasággal, azonban külhonban még létezik a biodiverzitás, léteznek a természeti kincsek, melyek egy Kárpát-medencei hálózattal egybefoghatóak.

Borbély Emma, Kisküküllő társulás, Erdély: Beszámolt róla, hogy a társulás a vidékfejlesztésre összpontosul, legfontosabb eleme a gazdálkodó és az önkormányzat. Kolumbán Gábor előadásában vázolt elképzelés átültetésében azonban, véleménye szerint ellenállás várható. Magyarországi forrás megvalósítására lehet és kell ajánlásokat tenni az önkormányzatok részére, partnerségi megállapodás szükséges a gazdálkodó és az önkormányzat között. Az egyén feladata, hogy ledolgozza a szociális segélyt az önkormányzatnál, de a tudás megszerzés folyamatába be kell vonni a gazdálkodókat.

Molnár György, igazgató: Magyarországról finanszírozható projektek elsősorban „szoft” jellegűek, helyi beruházások nem finanszírozhatók, ezért a vállalkozói, piaci erőforrások bekapcsolása is szükséges azok megvalósításához. Magyarországi forrásból infrastruktúra nem valószínű, hogy megvalósulhat, de a határmenti feldolgozó kapacitások bővítése elképzelhető megoldást adhat. Véleménye szerint, meg kell oldani a romániai és magyarországi pályázati lehetőségekkel az erőforrások összehangolását, így válhat a rész teljes egésszé.

Balogh Márton, Civitas Alapítvány: Elmondta, hogy Erdélyi szinten, a közösség alapú gazdálkodás módszertana a romániai tervezési ciklusban a 141-es intézkedés, melyen keresztül várhatóan lesz finanszírozási vonal a befektetésre is, párosítva a beruházási vonallal. A LEADER kezdeményezések kapcsán van már hasonló tapasztalat. Erdélyben több LEADER alapú együttműködés jött létre, mint Románia szerte. Közösségi felkészítéssel hamarabb lehet forráshoz jutni, a magyarországi és romániai kezdeményezések összehangolása piaci előnyt jelenthetnek. Operatív programok szintjén fontos a stratégiai irányvonalak harmonizálása.

Borbély Emma, Kisküküllő társulás, Erdély: Hozzászólásában elmondta, hogy a források lehívása a LEADER csoportokon keresztül fog menni a 2014-2020-as időszakban, ezt a vonalat kell erősíteni, be kell venni a LEADER csoportokat is.

Orbán Árpád (Civitas Alapítvány), szerint a konvergencia megtalálása szükséges. Böjte atya tündérkertje találó, ennek a programnak népesség megtartó ereje van, nincs elfertőzve, így a természetes gazdálkodás alapjainak megteremtésével, nemzeti pénzből források biztosíthatók a célok megvalósításához. Szociális vállalkozások indítása működő képes rendszer lehet, ezeket a kezdeményezéseket át kell ültetni. Határozott véleménye, hogy a formálódó együttműködés sikerre van ítélve.

Prof. Dr. Horvat Skenderovic Tereza, Terra’s egyesület: A szabadkai óvodai bioélelmiszer-ellátási program konkrét példa, Szabadka város önkormányzatának és a Terra’s Egyesületnek az ajánlásával. Önkormányzati szerepvállalással a 2.5 %-os önkormányzati financiális keretből 0.5 % helyi közösségi finanszírozásra fordítható öko témában, amelynek kézzel fogható haszna van a településre nézve.

Folberth Péter, PannonForrás: Elmondta, hogy nagyon fontos az NSKI bázison létrejövő Kárpád-medencei együttműködés kiterjesztése. Azonban az EU források kiterjesztése mellett a környező országok bevonása is szükséges. Elő kell segíteni a forrás lehívó képesség javítását. Szerbiában megnyíló előcsatlakozási alapok is további hátteret biztosíthatnak, ehhez pedig tudás és receptúra szükséges.

Molnár György igazgató: A helyi aktivitásnak nagyon fontos szerepe van a szándék kifejeződésében. Az NSKI mellett a tervek szerint létre fog jönni egy professzionális projektszervezet, hozzáértő menedzsmenttel, amelynek elsődleges feladata kidolgozni olyan segítő rendszereket, amik összehangolják a lehetőségeket. A közpénzek és magánpénzek összehangolása elengedhetetlen feltétel.

Dr. Solti Gábor, KÖSZ elnök megköszönte a részvételt. Zárszavában hozzátette, hogy legközelebb legalább két napos programot terveznek majd, hogy minden hozzászólásnak és gondolatnak teret és időt tudjanak adni. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy a most megfogalmazottakat a jelenlévők küldjék meg a KÖSZ honlapján megtalálható email elérhetőségre is.

Piliscsaba, 2013. szeptember 7.

Képek a rendezvényről:

1. kép: Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára köszönti a résztvevőket

2. kép: Az asztalnál a szervezők képviseletében: Dr. Solti Gábor (KÖSZ elnök), Dr. Drexler Dóra (ÖMKi igazgató), Szász Jenő (NSKI elnök) és Molnár György (NSKI igazgató)

3. kép: Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének köszöntője

4. kép: Fotó a résztvevőkről

5. kép: Dr. Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke köszönti a résztvevőket

6. kép: Dr. Tereza Horvat Skenderović (TERRA'S) és Dr. Solti Gábor

7. kép: Csikós Árpád (Magyarkanizsa Község Agrár Uniója)

8. kép: Székely Lenke-Ida (a Kolozsvári Kertbarátok Köre vezetője) és Dr. Tereza Horvat Skenderović

9. kép: Halász Mónika (Magyarkanizsa önkormányzatának mezőgazdasági osztályvezetője), Bokor Lajos és Bíró Zoltán (Kovászna Megyei Biokultúra Egyesület), Prof. Dr. Tereza Horvat Skenderović és Bödő Kálmán (TERRA’S)