Beszámoló a KÖSZ 2016. évi Közgyűléséről és a kapcsolódó programokról

Az idei közgyűlés helyszíne a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének székhelyén, Piliscsabán volt, a Iosephinum Kollégium és Szakkollégiumban (2081 Piliscsaba, Fő u. 2/A). A közgyűléshez idén is kapcsolódtak szakmai programok: a XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés és egy felvidéki biogazdaság megtekintése. Az emlékülést 2016. szeptember 2-án, a közgyűlést és a farmlátogatást szeptember 3-án tartottuk. A többnapos eseménysorozat a résztvevők visszajelzése alapján nagyon jól sikerült.

Felhívjuk a tisztelt Olvasók figyelmét, hogy a szöveg végén, az oldal alján egy bővebb képgalériát is megtekinthetnek az eseményekről! Az idei Sárközy Emlékülésről a Buda Környéki Televízió helyszíni riportot is készített. Ezt a szövegbe ágyazva találják meg.

A Sárközy Péter Tudományos Emlékülés a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) megalakulása (2011) óta szorosan összekapcsolódik a KÖSZ éves közgyűlésével. Az emlékülés nemcsak egy szakmai konferencia, hanem a biokultúra és az ökogazdálkodási ágazat hazai és kárpát-medencei szereplőinek a találkozója is, és fontos eleme, hogy minden évben egy-egy személy, ünnepélyes keretek között veheti át a Sárközy Péter Emlékérmet és díjat. Ebben az évben a KÖSZ Közgyűlésének és a kapcsolódó szakmai programoknak a főtámogatója a Földművelésügyi Minisztérium volt. A fővédnökök Lezsák Sándor és Jakab István országgyűlési alelnök urak, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr és Kiss Antal miniszteri biztos úr voltak.

Az emlékülés előadásai hagyományosan egy-egy témát, mottót járnak körbe minden évben. A 2016. évben ez az „Ökogazdálkodási kutatások eredményei” volt. A konferencián résztvevő mintegy 100 fő a budapesti Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársainak és ösztöndíjasainak előadásaiból megismerhette a témakört, az ÖMKi munkáját, eddig elért eredményeit és a jelenleg zajló ökogazdálkodási kutatásokat, melyekben aktívan részt vesz.

Az emlékülésen a részvétel ingyenes volt, és a biokultúra, az ökogazdálkodás iránt érdeklődők számára nyitott volt. A szervezés megkönnyítése érdekében előzetes regisztrációt kértünk a résztvevőktől. Az emlékülés napján, 2016. szeptember 2-án, 9 órától tudták az előzetesen jelentkezett résztvevők átvenni a számukra előkészített regisztrációs csomagot, és ekkor regisztráltuk azokat a vendégeket is, akik előzetesen nem jelentkeztek, de részt kívántak venni a konferencián. Nagyon örültünk és sikerként értékeljük, hogy az előzetesen jelentkezettek közül a legtöbben valóban részt is vettek az eseményen, illetve hogy pozitív visszajelzéseket adtak a szervezésről és a szakmai színvonalról.

A regisztrációs csomagban a Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettjeit, az emlékülések eddigi fővédnökeit, előadóit, levezető elnökeit, témáit, helyszíneit és az idei konferencián elhangzó előadások egy-két oldalas összefoglalóját gyűjtöttük egybe.

 

Az idei emlékülésen a Magyarországon tevékenykedő ökogazdálkodási szakemberek, vezetők és biogazdák, továbbá a hazai biokultúra mozgalom tagjai, a téma iránt érdeklődő hobbikertészek mellett, részt vettek a KÖSZ tagszervezeteinek képviselői is. Így a vendégek között köszönthettünk felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, moldáviai és vajdasági „biósokat” is – több mint 40 határon túli résztvevőt regisztráltunk. Az emlékülés résztvevői összesen 26 különböző szervezetet, illetve vállalkozást képviseltek.

Az emlékülésen részt vett a Sárközy Péter Alapítvány minden kurátora: dr. Solti Gábor elnök, ifj. dr. Sárközy Péter alapító és Bodnár György kurátor.

A Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettjei közül az idei emlékülésen jelen volt Parádi Andor, dr. Jánosik Zsuzsanna, Muntyán Istvánné, Lakatos Jenő, dr. Palik László és dr. Drexler Dóra.

A régi Biokultúra Egyesület szellemiségét őrzőknek most már állandó találkozóhelye az évente, szeptember első hétvégéjén megrendezett Sárközy Emlékülések. Idén is köszönthettük közülük a Parádi házaspárt, Korgáné dr. Jánosi Zsuzsát, Muntyán Istvánnét, Földest Istvánt, Lakatos Jenőt, Lajos Istvánt, Róla Miklóst, dr. Fekete Istvánt, Daróczi Istvánnét, Dacziné Dúzs Juliannát, Farkas Béláné Editet, Kalmárné Győrfi Esztert, Nagy Zsuzsát, Borszékiné Rétháti Ágnest, dr. Szolnoki Istvánt és Berta György Bélát.

A résztvevők között külön említést érdemelnek a Székelyföldi Bio Egyesület tagjai, akik egy 15 fős delegációval érkeztek, valamint a Kárpátaljai Biokultúra Egyesület 8 fős delegációja, akiknek részvételét a Magyar Fejlesztési Központ támogatta.

A hazai agrártárcát dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei Együttműködési Osztály vezetője képviselte. Az öko szakmai szervezetek közül jelen volt a civil szférából a MÖGÉRT elnöke, dr. Radics László professzor, és számos egyesület képviselője, viszont az ökogazdálkodást állami szinten felügyelő szakmai intézmény, a NÉBIH munkatársai annak ellenére nem vettek részt, hogy előzetesen öten regisztráltatták magukat.

 

A konferencia idején egy bioélelmiszerekből készített kiállítást is rendeztünk, a résztvevők által megtermelt termékekből. Az előtérben kávé és harapnivaló várta a kedves vendégeket, melyek egy jó része a Pilisi Biokertész Klub (Piliscsaba) tagjainak felajánlásaként érkezett.

 

Fotó a résztvevőkről (Ziegler Gábor)

 

A program a Sárközy Péter Alapítvány kuratóriumi elnökének a megnyitójával kezdődött, aki köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőbeszédet mondott Bíró Szilveszter, a Iosephinum igazgatója, Farkas András, Piliscsaba Város polgármestere, dr. Torda Márta, az FM osztályvezetője, és ifj. dr. Sárközy Péter, a Sárközy Péter Alapítvány alapító kurátora. A köszöntéseket egy rövid kultúrprogram követte, mely során Császár Dominik és Méry Rebeka zenészek magyar és csángó népdalokat adtak elő. Ezt követően került sor az emlékülés szakmai részére, az egyenként 25 percesre tervezett prezentációkra. (Az előzetes programhoz képest változás volt, hogy az előadók közül dr. Jónász Gerda betegség miatt nem tudott részt venni az emlékülésen, így az ő előadása elmaradt, ám kutatási témáját és eredményeit a regisztrációs csomagba tett összefoglalóból így is megismerhették a konferencia résztvevői.) A levezető elnök dr. Solti Gábor volt.

Dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei Együttműködési Osztályának vezetője is köszöntötte a résztvevőket (Fotó: dr. Máthé Emma)

 

Dr. Drexler Dóra okleveles tájépítészmérnök, növényorvos hallgató, aki egyúttal az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője is, „Az ÖMKi kutatási programjai és a PhD és posztdoktori ösztöndíjprogram eredményei”címmel tartott előadást. Ebből a résztvevők megtudhatták, hogy az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját (hazánkban ökogazdálkodásban on-farm jellegű kísérletezésre korábban nem volt példa). Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki. Az ÖMKi a külföldi pozitív példákat követve ökológiai zöldség-, gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztés, továbbá ökológiai méhészet témakörében folytat on-farm kísérleteket. Az ÖMKi PhD és posztdoktori ösztöndíj programja keretében a hazai kutatóintézetek, egyetemek fiatal kutatóinak nyújt anyagi támogatást az ökológiai mezőgazdaság témakörében végzett tudományos munkájuk megvalósításához. Eddig összesen 20 ösztöndíjas kezdte meg munkáját. A kutatási témák igen sokszínűek. Az ÖMKi célja ezzel a programmal, hogy hidat építsen a tudomány és a gyakorlat között.

Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi igazgatója előadása közben (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Ezt követően Mészáros Dóra gazdasági agrármérnök, természetvédelmi mérnök, az ÖMKi ösztöndíjas kutatója, „A mezőgazdaság fenntarthatóságát értékelő módszer fejlesztése”címmel tartott előadást. Ennek során elhangzott, hogy a mezőgazdasági eredetű környezeti problémák számossága rávilágított arra, hogy az ágazat nem fenntartható módon állítja elő az emberiség számára szükséges élelmiszereket. Amennyiben a növekvő népességszámból és fogyasztói igényekből eredő megnövekedett élelmiszerkereslettel lépést szeretnénk tartani, a mezőgazdaság fenntartható pályára állítása nem megkerülhető. Ehhez többek között szükség van arra, hogy kidolgozzunk olyan mérőrendszereket, amelyek képesek mérni az ágazat fenntarthatóságát.

Az előadó részt vett egy olyan fenntarthatósági mérőrendszer kidolgozásában, amely a környezeti fenntarthatóságon túl a gazdaságok gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának mérését is lehetővé teszi hazai környezetben. A SMART nevet viselő értékelő rendszer elméleti alapját a FAO által kidolgozott SAFA irányelvek adták, a fenntarthatóság három pillérének kiértékelésére pedig egy 327 indikátorból álló indikátorkészlet került kidolgozásra. Az indikátorok validáltatása több mint száz nemzetközi szakértő – köztük magyar szakértők – bevonásával történt, az úgynevezett nominál csoporttechnika (NGT) alkalmazásával.

Mészáros Dóra előadása (Fotó: Ziegler Gábor)

Mészáros Dóra ennek a mérőrendszernek a segítségével végzett egy összehasonlítást 25 hazai bio és 25 konvencionális gazdaság fenntarthatósági teljesítményére. A kiértékelésekhez szükséges adatokat a gazdálkodókkal folytatott, egyenként 3 órás interjú során gyűjtötte össze a fiatal kutató. Az adatok statisztikai elemzése kimutatta, hogy összességében a biogazdaságok fenntarthatósági teljesítménye magasabb, mint a konvencionális gazdaságoké. Ugyanezt az eredményt kapta akkor is, amikor a környezeti, gazdasági és társadalmi pilléreket/dimenziókat külön-külön vizsgálta. Így bebizonyosodni látszik az a feltevés, hogy a biogazdaságok fenntarthatósági teljesítménye magasabb. Ahhoz azonban, hogy ez hazai szinten egyértelműen kijelenthető legyen, fontos lenne a vizsgálat magasabb elemszámmal történő elvégzése.

 

A következő előadó Cseperkálóné Mirek Barbara okleveles kertészmérnök, növényorvos, az ÖMKi paradicsom on-farm projektfelelőse volt, aki a növénytársításokról tartott előadást. A téma fontosságát jelzi azon megállapítása, mely szerint a természetben sehol nem található olyan egyoldalú fajban szegény növényzet, mint az ember által alkotott monokultúrában. A réteken, erdőkben, folyóparton egymástól teljesen különböző növényfajok élnek együtt, meghatározott rovarokkal, állatokkal együttesen egy életközösséget alkotva. Jelentős károk általában a természetes életközösségekben nem fordulnak elő. A fajgazdag közegben a kártevők nehezebben találnak gazdanövényre, a csalogató szín- és szagingereket a szomszédos növények elfedik. A növények társítása segíti a beporzást és a hasznos élőszervezetek felszaporodását is. Ezeket a hatásokat igyekeznek az ökológiai gazdálkodásban is felhasználni, figyelembe véve a termesztés gazdaságosságát is.

A vegyes kultúrának megvannak az előnyei és a hátrányai is. A növények társításával jobbá válik a terület kihasználása, nő a termésmennyiség, javul a talajborítottság, viszont nagyobbá válik a környezeti tényezőkkel szembeni igény. Oda kell figyelni a fajok egymás közötti versengésére a tápanyagért, fényért, vízért, ezért az ilyen típusú gazdálkodási rendszerben a fajok igényeinek helyes ismerete nagyon fontossá válik. Ahhoz hogy sikert érjünk el a növénytársításunkkal, fontos értenünk, hogy az adott növény hogyan hat a másikra. A növénytársítások lehetséges egymásra hatásai: ízfokozó hatás, terméshozam növekedése, együttműködés (támasz, talajtakaró), nitrogénpótlás, növényvédelem, hasznos rovarok vonzása egyes növényekkel, egyik növény védi a másikat a naptól és a széltől, társnövény összegyűjti a káros rovarokat a haszonnövény mellett. A különböző növények egymásra gyakorolt hatásának ismerete határozza meg a társítandó növények arányát, közelségét, térbeli beállítását. Érdemes gazdaságunkban komplex módon gondolkodnunk és a kultúrákat vegyesen megterveznünk, mert a gyógynövények fontos védőnövényei a zöldségnövényeknek és a gyümölcsösbe ültetett dísz- és gyógynövények növényvédelmi hatásokkal bírhatnak.

Cseperkálóné Mirek Barbara előadása közben (Fotó: Tóth Erzsébet)

A növénytársításokon alapuló termesztési rendszer több lábon állást és biztosabb jövedelmet jelenthet a gazdálkodónak, valamint védi a környezetet és növeli a biodiverzitást, ezért fontos része az ökológiai szemléletű gazdálkodásnak. Ez annak ellenére helytálló megállapítás, hogy a növénytársítások előnyei, hozadékai viszonylag nehezen igazolhatók tudományos kutatásokban, a legtöbb növénytársítás adott helyi viszonyok között működik jól. Ezért érdemes megfigyelést folytatnunk saját területünkön, illetve rengeteg szakirodalmi és népi megfigyelés is megtalálható a témában.

 

Dr. Donkó Ádám okleveles kertészmérnök, az ÖMKi kutatási szakreferense szőlészeti témákban, „Takarónövényes talajápolás a szőlőben” címmel tartott előadást. A szőlőtermesztési ágazat esetén a talaj ápolása, mint értékmegőrzési módszer, rendkívüli jelentőséggel bír. Hazánk és Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk rendkívüli gazdagsága, kialakításuk sajátosságai önmagukban is jelentős értéket képviselnek. Napjainkban már nemcsak az ökogazdálkodásban, hanem a konvencionális termelők esetén is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, kívánatos.

A XX. század mezőgazdasági modernizációja során a hagyományos teraszos szőlőművelést többnyire megszüntették, és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki, melyeken a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvényt kívánták elérni. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a nagy és egybefüggő ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyeztetik a tradicionális borvidékek élővilágát. Továbbá az is világossá vált, hogy az évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is.

Dr. Donkó Ádám előadása (Fotó: Ziegler Gábor)

Manapság borvidékeinken szemlélődve mind gyakrabban fogad minket zöldellő sorközök látványa. Az elmúlt 2-3 évtizedben kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem kezdett talajápolási vizsgálatokba, hogy górcső alá vegye a lehetséges módszereket, melyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben. Egyre inkább világossá vált, hogy a fűfélék hazai klimatikus viszonyaink között kevésbé ideálisak a szőlőültetvényekbe. Az esetleges alternatívát jelentő, fajgazdag, fűféléket nem tartalmazó keverékek tesztelése először az Ecovin projekt keretében került sor 2010-ben.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2012-ben partnerintézményeivel közösen három, különböző magkeverék „on-farm” vizsgálatába kezdett. Munkájuk során azt tapasztalták, hogy egy a Nyugat-európai, csapadékban gazdagabb szőlőtermő területeken jól alkalmazható sorköztakaró magkeverék nem feltétlenül állja meg a helyét ugyanolyan eredményességgel hazai körülményeink között. Az ilyen magkeverékek általában nagy arányban tartalmaznak egyéves, illetve hazai körülményeink között egy évig fennmaradó fajokat. Az évjárat, a csapadékmennyiség, a terület gyommagkészlete meghatározzák, hogy a keverékekben levő pillangósok (és összetételtől függően a lándzsás útifű) mennyire eredményesen tudnak megtelepedni. Kísérleti eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy megfelelőbb, ha a keverék csak kis arányban, vagy egyáltalán nem tartalmaz egyéveseket. A leginkább hatékony, és több évig fennmaradó fajok a következőek: fehérhere, komlós lucerna, lándzsás útifű, szarvaskerep, tarka koronafürt, vörös here.

Az előadó azt tanácsolja, hogy az ezekből létrejövő állományt évente egyszer (praktikusan szüret előtt), kaszáljuk le magas tarlóval (10-15 cm), különben évközben hengereljük, ha a magasságát aggályosnak tartanánk – ez nem zavarja a maghozásban. Egy ilyen, fajgazdag növényzet leginkább a talaj felső 70 cm-es rétegéből veszi fel a számára szükséges vízmennyiséget, így fiatal ültetvények esetén fontoljuk meg, mikortól alkalmazzuk. A technológia rugalmasan alkalmazható: vethetjük minden második sorközbe is, illetve, időszakos-és zöldtrágya-keverékekkel is kombinálhatjuk. Az ÖMKi e témájú kutatása nem ért még véget, jelenleg is zajlik.

 

Az ebédszünet előtt lehetőség volt a résztvevőknek a kérdésekre, hozzászólásokra is. Itt Kalmárné Győrfi Eszter látható hozzászolásakor. (Fotó: Ziegler Gábor)

Az ebédszünetben többen csoportképet készítettek dr. Torda Mártával (Fotó: dr. Máthé Emma)

 

Az ebédszünetet követően Dezsény Zoltán környezetgazdálkodási agrármérnök, PhD ösztöndíjas, az ÖMKi kutatási referense tartott előadást, „Komposztmulcsra és forgatás nélküli talajművelésre alapozott kisléptékű ökológiai zöldségtermesztés rendszerkísérlet első eredményeinek bemutatása” címmel. A hatékony gyomszabályozás az ökológiai termesztők körében az egyik legsúlyosabb termesztéstechnológiai kihívás. A biogazdálkodásra a szintetikus gyomirtószerek használatának tilalma következtében az intenzív talajművelési technológiák alkalmazása jellemző. A forgatás és gyakori bolygatás kedvezőtlen hatással lehet a hosszú távú talajtermékenységre, a talajszerkezet degradálódásához vezethet. A forgatás következtében gyakorta megváltozó viszonyok kedvezőtlenül hatnak a talajéletre, csökken a talajok mikrobiológiai aktivitása, a forgatás következtében folyamatosan túlsúlyba kerülő aerob biológiai lebontó folyamatok eredményeképpen fokozatos szerves-anyag és szénvesztés következhet be. Fentiek következtében a csökkentett intenzitású művelési rendszerek már zöldségfélék termesztésében is alternatívát jelenthetnek.

Kisüzemi ökológiai zöldségtermesztésben a helyben rendelkezésre álló szerves mulcsanyagok használata nyújthat lehetséges alternatívát a kézi vagy gépi mechanikus gyomirtással szemben. Megfelelő időben és dózisban való alkalmazással a mulcsanyagok elfogják a fényt a kelő gyomoktól és így megakadályozzák vagy csökkentik a gyomborítottság kialakulását. Széna, szalma, faforgács, komposzt alkalmazásával csökkenthető a talajerózió veszélye és a talajok evaporációs vízvesztesége is. Szerves mulcsok használata a széles körben elterjedt fekete fóliával történő talajtakarással összehasonlítva csekélyebb munkaráfordítást igényel, hiszen nem szükséges a termesztési szezont követően eltávolítani, az természetes úton elbomlik, sőt a talajt szerves anyagban gazdagítja, ezáltal kedvezően hat a talajéletre. Megfelelő minőségű papír mulcsként való alkalmazása másik alternatívát jelent a nem lebomló fekete polietilén mezőgazdasági fóliával szemben.

Dezsény Zoltán előadása közben (Fotó: Ziegler Gábor)

Dezsény Zoltánék a kutatásuk keretében egy kisléptékű ökológiai kertészeti rendszerben a talajfelszínt megfelelő minőségű és anyagvastagságú papírral takartak, és ezen gyommentes komposztot terítettek mulcsanyagként 6-8 cm vastagságban. Így mindkét mulcsanyag előnyei kihasználhatók. A rendszerben a talajművelés elhagyható, hiszen a komposzt szerkezetessége ill. az ágyások és ágyásközök alkalmazásából eredő taposás hiánya következtében a felső talajrétegként szolgáló komposzt fizikai és biológiai állapota megfelelő a termesztés szempontjából.

Az előadó elmondta: a kísérlet keretében öt talajművelési/mulcs kezeléssel és kezelésenként négy ismétléssel beállított kisparcellás tartamkísérletben folytatnak vizsgálatokat üzemi körülmények között. Az öt évesre tervezett kísérlet 2015-ben indult, a 20 vizsgált parcellán paradicsom került termesztésre. Az első év eredményei alapján megállapítható, hogy a komposzt-mulcs alkalmazása szignifikáns hatással van a parcellák gyomborítottságára, ill. szignifikáns összefüggés volt tapasztalható a gyomborítás és a talajművelés intenzitása között.

 

Az ÖMKi előadóit a KÖSZ elnöke, dr. Solti Gábor követte, aki „A Kárpát-medence ökogazdálkodása” címmel tartott prezentációt. Ebben elhangzott, hogy sajnos napjainkban nincs hivatalos adatgyűjtés a Kárpát-medence egészére vonatkozóan, csak az egyes kárpát-medencei országokra van külön-külön adatsor. Ezen országok között vannak EU-tagok és nem EU-tagok és nem mindegyik tartozik teljes területtel a Kárpát-medencéhez, ami egyaránt tovább nehezíti azt, hogy felmérjük a Kárpát-medence jelenlegi mezőgazdasági és ezen belül ökogazdálkodási állapotát. (Egy évszázaddal ezelőtt könnyebb volt egy ilyen állapotfelmérés, mivel Magyarország határai a XX. század elején azonosak voltak a Kárpát-medence természetes határaival. A Kárpát-medence alapadatai ez alapján a Magyar Királyság területén végzett statisztikai összeírásokból ismertnek tekinthetők.)

Jelenleg csak arról van információnk, hogy a Kárpát-medence jelenlegi országaiban külön-külön milyen helyzetben van az ökogazdálkodás, pl. mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ha ezeket az adatokat megvizsgáljuk és egy hozzávetőleges összegzést végzünk a kárpát-medencei területekre, azt a becslést kapjuk, hogy jelenleg kb. 5-600 ezer ha az ellenőrzött ökoterület a Kárpát-medencében, azaz kb. 2,5–3,0 % az ökogazdálkodás részaránya. Ha a kárpát-medencei országok túlnyomó többségében tapasztalható közelmúltbeli fejlődést vesszük alapul, akkor azt mondhatjuk, hogy Várhatóan 2020-ig reálisan kb. 1 millió hektárra (kb. 5%) prognosztizálható az elérhető ökoterület a Kárpát-medencében.

Dr. Solti Gábor előadása közben (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Az utolsó előadó dr. Albert Imre okleveles agrármérnök, a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesületének igazgatója volt, aki Románia ökogazdálkodását mutatta be a hallgatóságnak. Az ökológiai gazdálkodás – a többi EU-országhoz hasonlóan – Romániában is egy jól szabályozott termelési rendszer. Rövidebb múltra tekint vissza, mint a magyarországi, de ennek ellenére nagyon szép eredményeket – egészen a közelmúltig egy folyamatos dinamikus fejlődést – tud felmutatni. 2015-ben 12 231 volt az ökominősítést nyert vállalkozások száma, míg az ökoterület 245 924 hektár volt. Sajnos az utóbbi néhány évben kicsit csökkent az ökoterület.  

A kezdetekkor sokat köszönhettek a magyarországiaknak és a svájciaknak, akik tudásukkal, tapasztalataikkal, illetve tőkéjük befektetésével is hozzájárultak a romániai ökogazdálkodás beindításához, a biokultúra széles körben való megismertetéséhez.

A romániai ökogazdálkodás jogi kereteit ugyanazok az uniós jogszabályok, rendeletek határozzák meg, amik a környező országokét, így Magyarországét is. Romániában is van támogatás az ökogazdálkodóknak, az új Nemzeti Vidékfejlesztési Program 11-es, Ökológiai gazdálkodás Intézkedés keretében. Az ökogazdálkodási rendszerbe bejegyzett, aktívan működő gazdák támogatást nyerhetnek mind az átállásra, mind az ökominősítés fenntartására.

Az előadó az ökoterület összetételét, az ökogazdálkodási ágazat fejlődési mutatóit is bemutatta; az utóbbi öt év változásait grafikonokon szemléltetve. Így kitért a Romániában ökominősítést elnyert vállalkozások számának alakulására, az ökorendszerben megművelt összterület nagyságának alakulására, a minősített termőterületek megoszlására a termesztett növények típusa szerint és az ökorendszerű méhészetre.

Dr. Albert Imre előadása közben (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Az előadásokat a Sárközy Péter Emlékérem átadása követte.

Dr. Solti Gábor levezető elnök ennek felvezetéseként elmondta, hogy dr. Sárközy Péter a hazai biomozgalom elkötelezett híve volt: a Biokultúra Egyesület egyik megalapítója és a magyar ökogazdálkodás tudományos megalapozója, aki kimagasló tudással rendelkezett és a haza, a nemzet és a biokultúra iránt elkötelezett hittel vezette a magyar biomozgalmat.

„Élete példamutatás volt. Példamutatása az áldozatos, a közösségért, a Biokultúra Egyesületért végzett önzetlen munkának. Embersége, szigorú erkölcsisége volt az az erő, mely mozgalmunkat kiemelte a hasonló zöld szervezetek közül. A szeretetet, az összefogást hirdette és úgy is élt. A hazai és nemzetközi szakmai körökben nagy tisztelet övezte. Ez a tisztelet vetített fényt, dicsfényt az Egyesületre is. Azzal, hogy Péter bácsi volt a vitathatatlanul legmagasabb erkölcsi és szakmai szintet képviselő első számú tagja mozgalmunknak, mindnyájunkat felemelt. Amikor 16 éve eltávozott közülünk, megszűnt személyes varázsa, tekintélyt, tiszteletet övező jelenléte. Távoztával óriási űr keletkezett. Ezt betölteni nem lehetett. De hiányát csökkenteni gondoltuk, amikor szellemiségének megőrzésére, a Sárközy Péter professzor által is kijelölt úton és elviség szerint a biokultúra nemes ügyének sokrétű támogatására létrehoztuk a Sárközy Péter Alapítványt.”

Az Alapítvány a Biokultúra Egyesülettel közös elhatározással emlékérmet alapított. Az emlékérmet olyan kimagasló személyek kaphatják, akik Sárközy Péter szellemiségéhez méltóan, alkotó módon járulnak hozzá a biokultúra értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. A Sárközy Péter Emlékérmet nem csak a hazai személyeknek ítéli oda az Emlékérem Bizottság, de megkaphatják a határon túliak is. Az emlékérmet Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászművésszel készítette.

A biomozgalomban, a gazdálkodók között igen sok, nagyon értékes, hiteles személy található, akik mindenben megfelelnek a szigorú feltételrendszernek. Az Emlékérem Bizottságnak minden évben komoly mérlegelést jelent, hogy ki kapja az az évi díjat. Az idei döntést is körültekintő és megfontolt egyeztetés előzte meg. A Sárközy Péter Emlékérem Bizottságnak a döntése alapján idén egy olyan személy kapja az emlékérmet, aki mindenben megfelelt a kiírásnak. A biomozgalomban végzett szervezői, közösséget szolgáló munkáját elismerés és tisztelet övezi.

 

Ezután a levezető elnök felkérte a tavalyi kitüntetettet, dr. Drexler Dórát, hogy olvassa fel a Laudációt. (Megjegyzés: a Laudáció a sarkozybio.hu honlapon található beszámolóban és a Sárközy Emlékérem kitüntetettjeinél is teljes terjedelmében olvasható.)

Ebből kiderült, hogy az emlékérmet és a mellé járó oklevelet és díjat idén dr. Albert Imre erdélyi biogazdálkodónak, a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete igazgatójának ítélte oda az Emlékérem Bizottság. Méltányolva a romániai biogazdálkodás bevezetése és fejlesztése érdekében végzett kiváló munkáját; a magyarországi és erdélyi ökogazdálkodók közötti szakmai és emberi kapcsolatok erősítéséért tett erőfeszítéseit; a dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét az egész biokultúra népszerűsítése és ápolása területén.

A kitüntetettet sikerült meglepni és nagyon nagy örömöt szerezni neki. A kitüntetés átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet, amiért neki ítélték ezt a nagy elismerést. Továbbá elmondta, hogy minden, amit a biokultúráért, az ökogazdálkodás elterjesztéséért tett, szívből jött és természetes volt számára, így egyáltalán nem számított arra, hogy egyszer egy ilyen rangos kitüntetést fog ezért a munkájáért kapni. Nagy büszkeséggel tölti el, hogy ő az egyike az első ellenőrzött romániai biogazdálkodóknak és immáron 17. esztendeje folytat hivatalosan is biogazdálkodást. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik eddigi munkája során segítettek neki és mellette voltak, és kiemelte közülük azokat, akik a romániai biogazdálkodás elindításakor Magyarországról nagyon sokat tettek azért, hogy elindulhasson az ellenőrzött ökogazdálkodás az országban.

Dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány kuratóriumi elnöke átadja dr. Albert Imrének a Sárközy Péter Emlékérmet (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Az emlékérem mellé járó emléklapot Bodnár György kurátor adta át a kitüntetettnek  (Fotó: Ziegler Gábor)

Dr. Albert Imre meghatódva köszönte meg a kitüntetést. Örömmel és hálával emlékezett vissza arra a több mint 20 évre, melyet a biokultúrában, ökogazdálkodásban eddig eltöltött. Továbbá elmondta: azokat az eredményeket, melyeket a Laudációban hallhattunk, neki egyedül nem sikerült volna elérnie, ehhez kellettek a kiváló munkatársak, barátok, a külföldről és az anyaországból érkező jó szándékú szakemberek, és mindenekelőtt az a háttér, támogatás, amit szerető felesége és családja biztosítottak számára. (Fotó: Ziegler Gábor)

Az emlékülés végén jelen lévő korábbi és az idei kitüntetettek, valamint dr. Albert Imre felesége, Emilia (Ziegler Gábor)

 

Az emlékülés programja a levezető elnök zárszavával ért véget, aki megköszönte a vendégeknek, hogy eljöttek az idei emlékülésre és aktív részvételükkel egy jó szakmai tanácskozást sikerült megtartani. Köszönetet mondott a 2016. évi emlékülés támogatóinak, a szervezésben és lebonyolításban közreműködő személyeknek.

 

Az alábbi videóriportot a Buda Környéki Televízió készítette az emlékülésről. (A videó a címére kattintva a YouTube-on teljes képernyőn, nagyobb felbontásban is megtekinthető.)

A másnapi KÖSZ közgyűlésre érkezett vendégek számára az emlékülés után egy közös vacsora volt a nap záró programja, melyen összesen több mint 50 fő vett részt és nagyon jó hangulatban telt el.

A KÖSZ másnap, 2016. szeptember 3-án délelőtt megtartotta éves közgyűlését. A közgyűlés határozatképes és eredményes volt. A résztvevő tagok elfogadták az elnök tavalyi évről szóló beszámolóját és az alelnöki beszámolókat. A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a tisztújítás volt. Előtte az eddigi elnök, dr. Solti Gábor összefoglalta az elmúlt öt év eredményeit, melyeket a KÖSZ megalakulása óta sikerült elérni. A tisztújítás rendben lezajlott és az eddigi elnökségi tagok újraválasztásával ért véget. A megújított elnökség tagjai dr. Solti Gábor elnököt választották meg a Szövetség elnökének, így ezen a poszton sem történt változás a korábbiakhoz képest. A közgyűlés egyéb aktuális ökogazdálkodási témaköröket is tárgyalt, de ezek nem igényeltek határozathozatalt.

A közgyűlést délután egy újabb szakmai program követte, a felvidéki Biocentrum s.r.o., a Palik-család biogazdaságának meglátogatása. A közgyűlést követően a résztvevők elutaztak a felvidéki Zselíz mellett található Peszek-Tergenyébe, ahol a Palik Pincészet főépületében bográcsban készített finom ebéddel és saját készítésű boraikkal várták őket a vendéglátók. Az ebédet követően került sor az említett farmlátogatásra.

Az ebédet megelőzően, ünnepélyes keretek között osztották ki azokat az okleveleket, érmeket és serlegeket, melyeket a Peszek-Tergenyén megrendezett III. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen saját benevezett mintáikkal sikert aratva érdemeltek ki azok a határon túli bor- és lekvárkészítők, akik a KÖSZ tagszervezetein keresztül kapcsolódtak be a versenybe. (Fotó: dr. Máthé Emma)

Az ebédet követően került sor az említett farmlátogatásra. A képen dr. Palik László mutatja be a bio kukoricást. Ezt követően még meglátogattuk az állattartó telepet, a raktárakat, egy szilvaültetvényt, a lekvárkészítő üzemet és a pálinkafőzdét, melyeket mind bio minősítéssel működtet a Palik-család. (Fotó: dr. Máthé Emma)

A résztvevőket lenyűgözte a szerteágazó és profi módon végzett ökogazdálkodási tevékenység, és elismerésüket fejezték ki házigazdánk, dr. Palik Lászlónak, családjának és munkatársaiknak. A vendéglátóknak számos szakmai kérdést is feltettek a látogatás során, melyek mindegyikére választ is kaptak.

A szállásra történő visszautazás során, az esti vacsoránál az egymás közti beszélgetésekből is érezhető volt, hogy jó élményeket és új információkat, hasznos tanácsokat sikerült átadni a résztvevőknek. A közgyűléshez kapcsolódó többnapos programsorozat ezzel zárult, a határon túli vendégek szeptember 4-én reggeli után utaztak haza.

Dr. Solti Gábor – Ziegler Gábor

---

Támogatók

---

 További képek

Szerkesztette: Ziegler Gábor

Köszönjük a fotókat a készítőiknek!

A Pilisi Biokertész Klub (Piliscsaba) tagjai által felajánlott sütemények, ásványvíz, üdítők és kávé várták az érkező vendégeket (Fotó: Tóth Erzsébet)

 

Bodnár György és Papp Mária Magdolna biotermékei Somlószőlősről (Fotó: Tóth Erzsébet) 

 

A délvidéki Terra’s Egyesület, a Magyarkanizsai Agrárunió és a Meta Terra tagjai által kiállított biotermékek (Fotó: Ziegler Gábor)

Muntyán Istvánné Gitta Dorogról ezt, a lánya által készített gyönyörű gyümölcsszobrot hozta el az emlékülésre (Fotó: Ziegler Gábor)

 

A program dr. Solti Gábor levezető elnök megnyitó beszédével kezdődött (Fotó: dr. Albert Imre)

A házigazda Bíró Szilveszter, a Iosephinum igazgatója köszönti a résztvevőket (Fotó: Tóth Erzsébet)

Farkas András, Piliscsaba Város polgármestere is üdvözölte a résztvevőket (Fotó: Tóth Erzsébet)

Ifj. dr. Sárközy Péter jó tanácskozást kívánt a megjelenteknek (Fotó: Tóth Erzsébet)

A köszöntéseket egy rövid kultúrprogram követte (Fotó: dr. Albert Imre)

A kultúrprogramot az előadások sora követte, elsőként dr. Drexler Dóra prezentációja (Fotó: dr. Albert Imre)

Egy további kép dr. Donkó Ádám előadásáról (Fotó: dr. Albert Imre)

Az ebédszünet előtti kérdések, felszólalások során Bíró Zoltán is elmondta véleményét (Fotó: dr. Albert Imre)

Jó volt látni, hogy a Iosephinum díszterme majdnem teljesen megtelt (Fotó: dr. Albert Imre)

Lakatos Jenő bioméhész, a Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettje is felszólalt az ebédszünet előtt. (Fotó: Ziegler Gábor)

Kalmárné Győrfi Eszter nagyon örült, hogy újra egy ilyen családias hangulatú biokultúra eseményen vehet részt (Fotó: Ziegler Gábor)

Róla Miklós (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Dr. Drexler Dóra felolvassa a Laudációt (Fotó: Ziegler Gábor)

 

Dr. Albert Imre megköszöni a kitüntetést. (Fotó: Ziegler Gábor)

Másnap, szombaton, a délelőtti KÖSZ közgyűlést követően, kora délután a Palik Pincészet főépületében ebéddel folytatódott a program. Az ebéd előtt került sor a III. Nemzetközi Bor- és Lekvár versenyen elért oklevelek, serlegek ünnepélyes átadására a kárpát-medence távolabbi részéről érkezők számára (Fotó: dr. Albert Imre)

A díjazottak közül a jelenlévők örömmel és megilletődve vették át a kitüntetéseiket. (Fotó: dr. Albert Imre)

(Fotó: dr. Albert Imre)

A díjazottak között olyan, az ökogazdálkodásban közismert, kiváló személyiségek is voltak, mint a Holtmarosról érkezett dr. Bocz István állatorvos, aki saját maga készíti lekvárjait. (Fotó: dr. Albert Imre)

Dr. Solti Gábor a lekvárverseny főbírájaként, a Palik-család főszervező házigazdaként volt jelen a díjátadásnál. (Fotó: dr. Albert Imre) 

(Fotó: dr. Albert Imre)

Míg a díjazott lekvárok készítőit Palik Klára, a lekvárverseny ötletgazdája és főszervezője olvasta fel, addig a borverseny díjazottjait férje, dr. Palik László, a borverseny főszervezője konferálta fel. A díjkiosztásnál segítségükre volt még lányuk, Palik Dóra is, aki a verseny előkészítésében és lebonyolításában is nagy szerepet vállalt. A Palik-család negyedik tagja, Palik Gábor szintén részt vett a szervező-lebonyolító munkában, de a díjátadónál ő hiányzott. (Fotó: dr. Albert Imre)

Volt, aki nem tudott személyesen eljönni a Felvidékre, nekik az adott kárpát-medencei országból érkező delegációk vezetői adták át a díjakat. A képen dr. Máthé Emma, a Székelyföldről érkezett csoport vezetője vesz át kitüntető okleveleket. Dr. Máthé Emma lekvárokkal nevezett be idén is a versenybe és kitűnő eredményeket ért el. (Fotó: dr. Albert Imre)

Dr. Albert Imre ezen a napon sem maradt kitüntetés nélkül. A Sárközy Péter Emlékérem 2016. évi kitüntetettje a saját borával nevezett be a versenybe, ami szépen helyt állt a megmérettetésben. (Fotó: Ziegler Gábor)

A díjkiosztót egy nagyon finom, bográcsban készült ebéd követte, melynek desszertje a Zselízben helyi specialitásnak számító Sacher-torta volt. Az ebédet követően indult a biogazdaság megtekintése, elsőként a bio kukoricás szemléjével. (Fotó: dr. Albert Imre)

Ezen a programon minden határon túlról érkezett vendég részt vett, köztük Iurie Senic, a moldáv agrárminisztérium ökogazdálkodásért felelős igazgatója is, akinek dr. Bocz István segített a magyar nyelvű idegenvezetés lefordításában. (Fotó: dr. Albert Imre)

A résztvevőket lenyűgözte a Biocentrum s.r.o. telephelyein tapasztalt átgondoltság, rendszerszemlélet és a példaértékű munka, mely a kitűnő biotermékek formájában jelentkezik. Itt az alig fél éve létrehozott, még fejlesztés alatt álló fácántelep látható, mely Palik Gábor nevéhez kötődik, az ő vezetésével és elképzelései szerint hozták létre. (Fotó: dr. Albert Imre)

Palik Gábortól megtudtuk, hogy az építési munkákból ő is aktívan kivette a részét. A telephely egyelőre kísérleti jelleggel működik, és később tervezik kibővíteni, fejleszteni a tapasztalatok fényében. (Fotó: dr. Albert Imre)

A képválogatásunk ezzel véget ért. Köszönjük a Tisztelt Olvasónak a kitartó figyelmét!

---